Külföldiek kölcsönzése magyar munkavállalók helyére

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetése nem is a munkavállaló felé címzett jognyilatkozat, ezért azzal összefüggésben a munkavállaló általában semmilyen keresetet sem indíthat.A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Gyermektartásdíj – levonása álláskeresők ellátásából

Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...is [Vht. 7. § (1) bek.]. Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni tartásdíj fejében (Vht. 72. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Végrehajtási eljárás munkaügyi per után

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaügyi bíróság jogszerűen azt nem állapíthatja meg, hogy nem az illetékességébe tartozott a nem vagyoni kártérítés iránti kereseti kérelmének az elbírálása. A végrehajtást elrendelő bíróság illetékessége az első fokon eljárt bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Béren kívüli juttatás kifizetése bírói ítélet alapján

Kérdés: Egy volt munkavállalónk munkaügyi pert nyert társaságunkkal szemben, aminek értelmében elmaradt béren kívüli juttatást kell kifizetnünk. Idén a volt dolgozónak tavalyi jogcímen utalhatunk-e SZÉP kártyára, illetve adhatunk-e Erzsébet-utalványt?
Részlet a válaszából: […] ...keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jog­utódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszából: […] ...az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretébenjáró ellátást;– amit a munkavállaló munkaereje hasznosításávalmegkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna;– amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Szakszervezeti egyetértés kötelező megkérése

Kérdés: Társaságunknál megszüntetünk egy telephelyet, és az ott dolgozókat elbocsátjuk. A munkavállalók között van egy szakszervezeti tisztségviselő is, de mivel a teljes telephelyet megszüntetjük, az ő munkaviszonyát is fel akarjuk mondani. Ebben az esetben is meg kell kérni a szakszervezet előzetes egyetértését? A szakszervezetnek több más tisztségviselője is van, és számunkra komoly anyagi terhet jelentene egy megszűnt szervezeti egységben a munkaviszony fenntartása, ezért a szakszervezet egyébként is köteles lenne megadni az egyetértést, így teljesen felesleges azt megkérnünk.
Részlet a válaszából: […] ...jogbiztonság követelményének csak az a törvényi értelmezés felel meg, amely amunkáltató által a szakszervezet ellen előterjesztett kereset jogerőselbírálása előtt nem tekinti jogszerűnek a rendes felmondást (EBH 2001. 459). Aszakszervezet utólag – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.