Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt erősíti az is, hogy amennyiben a munkavállaló a munkáltató magatartását egyoldalú munkaszerződés-módosításnak értékelte volna, a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kellett volna előterjesztenie [Mt. 287. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Felmondási idő egyoldalú módosításának tilalma

Kérdés: A munkáltatóm e-mailben felmondott nekem. Mivel hat éve dolgozom a cégnél, a felmondási időm 45 nap lenne. A munkáltatóm azonban megkeresett, hogy módosítani szeretné a felmondási időt 50 napra. Mivel azonban időközben találtam új munkát, ahol a 45 nap leteltével kezdenem kellene, ez nekem nem érdekem. Megteheti ezt a módosítást utólag egyoldalúan az én beleegyezésem nélkül egy "felmondáskiegészítéssel"?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni [Mt. 22. § (1) bek.]. A munkáltató a felmondást köteles írásba foglalni, az Mt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Felmondás követségi alkalmazottnak

Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelennek minősült.A régi Mt. 202. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint azonban a keresetlevelet – az általános három­éves elévülési időtől eltérően – csak az intézkedés közlésétől számított 30 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.