Közalkalmazottiból munkajogviszonyba – egy pótlék "sorsa"

Kérdés: A Kultv. 94. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá, ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a. Megyei hatókörű múzeumban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjával átalakult munkaviszonnyá, egyösszegű alapbér került megállapításra. Ebben az esetben milyen kötelező bérpótlékról van szó, miután a költségvetési törvény a Kjt. 69. §-ára utal vissza, és más pótlékalapot ebben a körben nem említ? Amennyiben ezt a bérpótlékot meg kell állapítani, akkor ezt külön nevesíteni szükséges a munkaszerződésben? Amennyiben múzeumigazgató az érintett, aki tudományos fokozattal rendelkezik, rá egyáltalán értelmezhető-e a Kultv. 94. §-ának (6) bekezdésében szereplő szabály?
Részlet a válaszából: […] ...illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – 2020. október 31-én jogosult volt [Módtv. 2. § (2) bek.]. Ez a rendelkezés nem teljesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...akárokozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 178. § (1)bek.]; az összeg megállapításakor a munkajogi átlagkereset számításáravonatkozó szabályok alapján kell eljárni [Mt. 179. § (1) bek.]. Ez adja amunkavállaló elérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.