Krónikus betegségről való tájékoztatás

Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...betegségek és fogyatékosságok között sorolja fel.A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évet követően kezdődik [Mt. 68...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Orvosi igazolás eredeti példánya

Kérdés: Ha egyszerre több részmunkaidős bejelentett munkahelyem van, a betegségemet, illetve keresőképtelenségemet hogy tudom egy igazolással igazolni? Köteles-e a háziorvos több igazolást kiadni, hogy minden munkaadómnak tudjam igazolni a keresőképtelenségemet?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nézve kifejezett szabályozás nincs. A 102/1995. Korm. rendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk beadta a felmondását, a felmondási ideje április végén jár le. Az év eleje óta betegállományban van. A felmondásában jelezte, hogy kéri, mentesítsük a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre. Erre mi nem reagáltunk semmit, mivel a betegsége miatt egyébként sem foglalkoztatható. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy a keresőképtelen állománya megszűnt, és elkezdett dolgozni az új munkáltatójánál, ugyanolyan munkakörben, amit nálunk töltött be. Nálunk ezt azonban nem jelentette be, és dolgozni sem jött vissza. Jogsértő-e a munkavállaló magatartása? Milyen szankcióval lehet ezért élni a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...alól nemcsak szükségtelen, de nem is lehetséges. A felmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésnek csak a keresőképtelenség megszűnése utáni időszakra van jelentősége. A keresőképtelenséget munkakörönként kell vizsgálni, ám jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges. Az egészségügyi probléma mibenléte a munkaviszony szempontjából csak bizonyos esetekben minősülhet lényegesnek.A keresőképtelenségről szóló orvosi igazoláson csak a táppénz jellegének kódszáma szerepel, a 102/1995. Korm. rendelet 2. sz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Betegszabadság arányosítása

Kérdés: Ha október 1-jétől alkalmazunk egy munkavállalót, részére az idei évre arányosan csak három munkanap betegszabadságot kell biztosítanunk. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság "elvész" a munkavállaló szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg. Vagy jár ilyenkor valamilyen kompenzáció?
Részlet a válaszából: […] ...naptári évben fel nem használt része később nem igényelhető. A szabadsággal szemben a betegszabadság csak célhoz kötötten – keresőképtelenség esetén -, és csak az adott naptári évben vehető igénybe, a fel nem használt részt a következő évre átvinni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...meg a törvény [Cst. 21. § (1) bek.]. Táppénz esetén is megállapítható,hogy nem jár ezen juttatás többek között a keresőképtelenségnek arra atartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha akeresetét részben kapja meg, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságot is. Mindebből következik az is, hogy amunkavállalót erre az időszakra megilleti az időarányos rendes szabadság,hiszen a keresőképtelenség időtartama a szabadság szempontjából jogszerzőidőnek minősül [Mt. 130. § (2) bek. a) pont].A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
Részlet a válaszából: […] ...megillető díjazást biztosítani.Az Mt. 137. § (3) bekezdésének új szabályai szerint a július 31-ét követőenbekövetkező keresőképtelenség esetén a betegszabadság időtartamára amunkavállaló részére távolléti díjának már nem 80, hanem csupán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Próbaidő – meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával?

Kérdés: A közelmúltban vettünk fel egy munkavállalót három hónapos próbaidővel. A munkavállaló a munkába állását követő héten keresőképtelen beteg lett, a betegsége immáron több mint egy hónapja tart. A kérdésünk: vajon a próbaidőbe beleszámít-e a betegség időtartama, vagy az automatikusan meghosszabbodik azokkal az időszakokkal, melyeket a munkavállaló a munkahelyétől távol tölt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 81. § (1) bekezdése szerint a felek amunkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidőt köthetnek ki, melynekidőtartama alatt bármelyik fél azonnali hatállyal és indokolás nélkülmegszüntetheti a munkaviszonyt [Mt. 81. § (3) bek., 87. § (1) bek. d) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.