Hozzátartozói összeférhetetlenség közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézményvezető összeférhetetlenségére vonatkozik kérdésünk. Az intézmény tevékenységét érintően, a közalkalmazottakra a 77/1993. Korm. rendelet vonatkozik, mely a Kjt. 41. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályoktól eltérő szabályozást nem tartalmaz. E szerint – többek között – a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Van-e arra lehetőség, hogy az intézmény első számú vezetőjének közeli hozzátartozója vonatkozásában a vezető a munkáltatói jogkört teljes egészében egy másik vezetőre (igazgatóhelyettes) átruházza, illetve olyan feladatkört, munkakört határoznak meg részére, mely nem minősül közvetlen irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatnak (pl. műszaki osztály ügyintézője vagy munkaügyi ügyintéző)? Mindkét esetben egy belső szervezeti egység vezetőjének (osztályvezető) közvetlen irányítása alá kerülne. Ezzel a megoldással a fenti, esetlegesen keletkező összeférhetetlenség jogszerűen feloldható-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja valóban előírja egyebek mellett, hogy a magasabb vezetői és a vezetői megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az Mt. 294. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Családban marad – közalkalmazotti hozzátartozói összeférhetetlenség

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazhatja-e közeli hozzátartozóját közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben?
Részlet a válaszából: […] ...házastársa [Mt. 294. § (1) bek. b) pont]. Mindebből megállapítható, hogy amennyiben az integrált intézmény vezetője és a közeli hozzátartozója ugyanabban a szociális, illetve gyermekjóléti intézményben kerülnek alkalmazásra közalkalmazotti jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkavállalói hozzátartozók

Kérdés: Ki minősül közeli hozzátartozónak, egyenes ágbeli rokonnak abban az esetben, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra?
Részlet a válaszából: […] ...haláleset miatti két munkanap munkavégzés alóli mentesüléséhez való jogát illetően – ellentétben a régi Mt.-vel – nem a közeli hozzátartozók, hanem általában a hozzátartozók személyét nevesíti. Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Gyermek az új munkajogban

Kérdés: Az új Mt. rendelkezései a gyermek fogalmát a korábbiaknál részletesebben meghatározza. Hol és milyen jelentősége lehet ennek?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. a fogalmakat összeszedve a 294. §-ban értelmezi. Akorábbihoz képest formai változást jelent, hogy a jogszabály az eddig "közelihozzátartozónak" nevezett kört – változatlan körben – csupán hozzátartozónaknevezi. Idetartozik: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Nagyszülő halála esetén járó távollét

Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alólközeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át [Mt.107. § b) pont]. A mentesülés időszakából két napra a munkavállalóttávolléti díj illeti meg [Mt. 151. § (2) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Munkáltatói kárfelelősség – a jegyessel szemben?

Kérdés: Vőlegényem az idén tavasszal súlyos balesetet szenvedett a munkahelyén. A baleset után hónapokig ápolásra szorult; emiatt a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy el tudjam látni. Pár héttel ezelőtt megállapodás született a munkáltatójával, amiben az elismerte felelősségét a balesetért, és hajlandó kártérítést is fizetni. A kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadságom miatt kiesett jövedelmemet én érvényesíthetem-e a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy:– a munkáltató munkajogi kárfelelőssége munkavállalóvalszemben fennálljon, és– a munkavállaló közeli hozzátartozóját a munkavállalónakokozott kárral összefüggésben érje kár.A törvény kifejezetten meghatározza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.