Jognyilatkozat címzése – lakcím vagy tartózkodási hely

Kérdés: Egy munkavállalónak van a munkáltató felé bejelentett állandó lakcíme és tartózkodási helye is. Ilyen esetben melyik címre kell megküldeni a munkáltatónak a jognyilatkozatait? Jelentősebb munkáltatói jognyilatkozatok közlése esetén ez a kérdés különösen fontos lehet. Az Mt. 24. §-ának (2) bekezdése alapján a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
Mit ért az Mt. pontosan a címzett által bejelentett elérhetőségi címen? Bármilyen címet, amelyet a munkavállaló ekként megjelöl? Mi a helyzet, ha a munkavállaló nem jelöli meg, hogy az állandó lakcímén vagy a tartózkodási helyén elérhető, ez esetben hova küldje a munkáltató a jognyilatkozatait? Elérhetőségi cím lehet a tartózkodási hely is, ha azt jelölte meg a munkavállaló? Ebben a kérdésben esetlegesen figyelembe jöhetnek az Nytv. értelmező rendelkezései is? Az Nytv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a lakóhely (állandó lakcím) az, amely hivatalos kapcsolattartásra szolgál. Az értesítési cím pedig a lakóhelyen és a tartózkodási helyen kívüli cím lehet [Nytv. 5. § (5) bek.]. Ez esetben nem lenne megjelölhető tartózkodási hely elérhetőségi címként?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkhoz abból szükséges kiindulni, hogy a munkáltató által a munkavállaló részére írásban küldött jognyilatkozatok célja, hogy kiváltsák az általuk célzott joghatást, és ezt csak abban az esetben képesek, ha azok közlésére joghatályosan kerül sor. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Felmondás kézbesítése "elköltözött" munkavállalónak

Kérdés: A munkavállaló korábban megadott címére kézbesített felmondásunk "elköltözött" jelzéssel jött vissza. Ezt követően felhívtuk telefonon, és kiderült, hogy elköltözött, de korábban elmulasztotta megadni az új lakcímét. Miután megtudta, hogy mit tartalmazott a levél, megtagadta, hogy elárulja azt a címet, ahová elküldhetnénk ismét neki. Bejönni a céghez nem tud, mivel keresőképtelen. Mit tehetnénk?
Részlet a válaszából: […] ...amikor utóbb kifejezetten megtagadta az új cím megadását. Erre tekintettel nem szükséges ismét kézbesíteniük a felmondást, hiszen a kézbesítési vélelem már beállt, a felmondást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Elkésett azonnali hatályú felmondás próbaidő alatt

Kérdés: A munkavállalónk még próbaidőn volt, amikor fény derült arra, hogy az egyik kollégájával rendszeresen pénzt vesz ki a kasszából. Az eset tisztázása érdekében megbeszélést tartottunk, de a munkavállaló ezen nem jelent meg. Ezért a munkaviszonyát próbaidő alatt (indokolás nélkül) azonnali hatállyal felmondtuk, és az erről szóló levelet tértivevényes küldeményként adtuk fel postán. A küldemény azonban a "nem kereste" jelzéssel jött vissza, a próbaidő azonban már ebben az időpontban lejárt. Jogszerűen jártunk-e el, azaz megszűnt-e a munkavállaló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...próbaidő alatt lehet joghatályosan közölni, ám az Ön által írott esetben úgy tűnik, hogy erre a próbaidőn kívül került sor, mivel a kézbesítési vélelem csak a próbaidő lejártát követően állt be [Mt. 24. § (3) bek.]. Mindezek alapján a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Átszervezéssel indokolt felmentés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet a válaszából: […] ...alapján eljárni, és tértivevény postai többletszolgáltatással feladni a felmentést. Ekkor ugyanis sikertelen kézbesítés esetén beáll a kézbesítési vélelem [lásd részletesen a Kttv. 20. §-ának (8) bekezdését], és a felmentést kézbesítettnek lehet tekinteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Kézbesítési vélelem megdöntése végrehajtási eljárásban

Kérdés: Végrehajtói iroda levele alapján a párom fizetéséből elkezdtek vonni 33%-ot. Ezt megelőzően semmilyen előzetes fizetési felszólítás, megkeresés, egyeztetés nem volt. Jogszerű-e a letiltás? Sem a pénzintézettől, sem a bíróságtól, sem a végrehajtótól nem kapott levelet, mégis letiltásra került a bére egy része. Meg lehet állítani a letiltást? Mi úgy tudjuk, hogy minden fizetve volt. És fizetve is lesz. Kihez kell fordulnunk ez ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...nem volt tudomása arról, hogy vele szemben végrehajtási eljárás – vagy azt megelőzően egyéb peres eljárás – volt folyamatban, akkor a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet lehet előterjeszteni. Erre akkor van mód, ha a kézbesítési vélelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági eljárásnak van helye – tehát a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat esetében is -, a fent részletezett kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Kézbesítési vélelem megdöntése végrehajtási eljárásban

Kérdés: Előző munkahelyemen közel két éve felmondtak nekem. Ezt követően külföldre mentem dolgozni, és csak idén tavasszal jöttem haza. Ekkor szembesültem azzal, hogy a volt munkáltatóm végrehajtást kezdeményezett velem szemben a munkaviszony megszűnését megelőzően részemre állítólag jogalap nélkül kifizetett munkabér miatt. A végrehajtási költség már majdnem akkora, mint a követelt összeg. Teljesen megdöbbentem, mert annak idején sem a felmondásban nem állt elő ilyen követeléssel, sem a kilépőpapírjaimon nem tüntetett fel tartozást. Bementem a bíróságra, és ott láttam, hogy a végrehajtást mindössze két felszólítás alapján indította, amit a külföldi munka miatt át sem vettem. Lehetséges végrehajtást indítani felszólítás alapján? Most, hogy folyik a végrehajtás, tehetek még valamit, mert nem tartom jogszerűnek a volt munkáltatóm követelését.
Részlet a válaszából: […] ...azonban megdönthető. Az olyan nyilatkozattal kapcsolatban ugyanis, amely tekintetében a régi Mt. alapján bírósági eljárásnak volt helye, a kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Próbaidő – az elkésett azonnali hatályú megszüntetés

Kérdés: Háromhavi próbaidő kikötésével határozatlan idejű munkaviszonyt létesítettünk munkavállalónkkal. Cégem még a 3 hónapos időkorláton belül levélben tájékoztatta a betegállományban lévő munkavállalót, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetjük. A címzett már a próbaidő lejártát követően, a postán vette csak kézhez levelünket. Jogszerűnek tekintető-e a munkaviszony megszüntetése, hiszen levelünket még március végén, a próbaidő alatt postáztuk?
Részlet a válaszából: […] ...Ekkor ugyanisa munkavállaló nem akadályozhatja meg a levél kézbesítését, az abban foglaltakközlését, ugyanis beáll az ún. kézbesítési vélelem. Az Mt. 6. § (5) bekezdésealapján az írásbeli nyilatkozatot– ha az érdekelt a küldemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.