Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet a válaszából: […] ...már eleve fennálló munkaviszony. Ez ugyanis könnyen a munkajogi rendelkezések (így pl. a munkaidőre, a pihenőidőre, a munkavédelemre, a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok) kijátszására, megkerülésére vezethetne [Mt. 27. § (1)-(2) bek.]. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Egyéni vállalkozó munkáltatói kárfelelőssége

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk anyagmozgatási munkákat három alkalmazottammal. Az egyikük balesetet szenvedett (ráborult néhány hordó), mert a vele párban dolgozó munkatársa az emelés előtt nem rögzítette azokat megfelelően a raklapon. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.
Részlet a válaszából: […] ...az akár több száz főt foglalkoztató cégekre. A bíróságnak azonban e szabályokon belül van lehetősége arra, hogy a munkáltatót, ha a kártérítési felelőssége fennáll, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Kárfelelősség alapja – a károkozás bekövetkeztének időpontja

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, négy alkalmazottam van. Tavaly decemberben, éppen karácsony előtt az egyikük megbotlott az irodában, el­esett, és eltörte a karját; ami miatt most nem tud munkát végezni. A kiesett munkabérét most meg akarja téríttetni velem; azt mondja, az Mt.-ben a munkáltató kárfelelőssége elő van írva ilyen esetekre is. Én viszont úgy tudom, hogy az egyéni vállalkozó tavaly még nem volt felelős az ilyen balesetekért. Kell-e fizetnem vagy sem?
Részlet a válaszából: […] 2009. december 31-ig a legfeljebb tíz főfoglalkozásúmunkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozottkárért vétkessége esetén felelt, és mentesült a felelősség alól, ha bizonyítanitudta, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Egyéni vállalkozó munkáltatói kárfelelőssége

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk szerelési munkákat három alkalmazottammal. Egyikük balesetet szenvedett (megrázta az áram), mert a vele párban dolgozó munkatársa a szerelés előtt nem áramtalanította a hálózatot anélkül, hogy erre figyelmeztette volna a többieket. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló észlelte-e, a vétkességemegállapítható. Ebben az esetben pedig a munkavállaló vétkessége a magánszemélymunkáltató kártérítési felelősségét is megalapozza. A munkáltató tehát akkor isfelelős a kárért, ha a saját – nem károsult –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.