Intézményvezető-helyettesi poszt pályáztatása

Kérdés: Önkormányzatunk egyesítette óvodahálózatát, létrehozva így egy központi költségvetési szervet, melynek az egykori óvodák jogutódlással tagóvodái lettek. Az új intézmény élére a 326/2013. Korm. rend. 24. §-ának (2) bekezdése szerint pályáztatás nélkül került az intézményvezető, egy évre szóló intézményvezetői megbízással. Az intézményvezető-helyettesek és a tagintézményvezetők megbízása szintén egy évre szól. A fent hivatkozott 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a egyértelműen definiálja a magasabb vezetők körét, mely szerint az intézményvezető-helyettes és a tagintézményvezető is magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint "a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni". Ezzel ellenkezően azzal a gyakorlattal szembesültünk más kerületekben, és a mi intézményvezetőnk is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézményvezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők megbízása pályáztatás nélkül, az intézményvezető saját hatáskörében történő kijelölése útján lehetséges. A mi hivatali álláspontunk ettől eltérő, véleményünk szerint csak a Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben tölthető be pályáztatás nélkül egy munkakör, illetve a már fent említett esetben a vezetői beosztás [326/2013. Korm. rend. 24. § (2) bek.]. Jól értjük, hogy esetünkben az egyesített intézmény intézményvezető-helyettesi pozícióit és a tagintézmény-vezető pozíciókat is pályázati kiírás útján lehet/kell betölteni? Ha igen, ezt a jogot ki és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolja, a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, az általa ezzel megbízott polgármester, vagy a polgármester által megbízott intézményvezető?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül a munkáltatói jogokat, beleértve az intézményvezető megbízásának, kinevezésének, a megbízás visszavonásának, a jogviszony megszüntetésének jogát (ez a rendelkezés összhangban van a Mötv. 42. §-a 2. pontjának rendelkezéseivel)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. hatálya alá tartozó átadóról szintén a Kjt. szerinti átvevő munkáltatóra szállnak át. Ebben az esetben nincs szó a jogviszony megszüntetéséről, azok "törés" és megszakítás nélkül a törvény erejénél fogva folytatódnak az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatása

Kérdés: Óvónő és dajka munkakörre vonatkozó a kérdésünk. Nyugdíjas foglalkoztatható-e közalkalmazottként? Ha igen, akkor hogyan, milyen módon oldható meg a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy foglalkoztatása esetében? Nyugdíjas foglalkoztatására az óvodákban jelentkező óvónő- és dajkahiány miatt lenne szükség. Négy-öt hónapot ugyanis csak nyugdíjas foglalkoztatásával tudná megoldani az óvoda. Határozott idejű kinevezéssel lehetséges esetleg?
Részlet a válaszából: […] ...minősül [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont, Mt. 294. § (1) bek. g) pont], ez azonban nem jelent kötelezettséget a munkáltatóra a jogviszony megszüntetését illetően. Ezen túlmenően a Kjt. kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...valamely okból nem kerül sor, akkor jön szóba a másik megoldás; ebben az esetben az első munkáltatóval fennálló közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére kerül sor (kézenfekvően közös megegyezéssel, vagy ha létezik valós felmentési ok, munkáltatói felmentéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg; ekkor a jogviszony megszüntetése jogkövetkezményét kell alkalmazni.A munkáltató – akár megkapja az érintett vezető az igazgatói posztra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Versenyvizsga – december 1. után a jegyzőnek, ha ismét jegyző lesz?

Kérdés: Jegyzőként dolgozom már évek óta. Most egy másik településen megpályáztam ugyancsak a jegyzői állást. A pályázati kiírásban szerepel, hogy a pályázónak kell versenyvizsga a jegyzői kinevezéshez. Kérdésem, hogy ha van közigazgatási szakvizsgám és jogi szakvizsgám is, akkor is feltétele-e a kinevezésnek a versenyvizsga?
Részlet a válaszából: […] A Ktvm. 40. § (3) bekezdése, valamint a Ktv. 10/C. § (1)bekezdése alapján 2009. december 1-jétől új köztisztviselői kinevezést, vezetőikinevezést, megbízást csak az kaphat, aki eredményes közigazgatásiversenyvizsgával rendelkezik. A Ktv. 10. § (11) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Jegyző áthelyezése, próbaideje

Kérdés: Önkormányzatunknál az egyik osztályvezető megpályázta és elnyerte a jegyzői állást. Úgy gondoljuk, hogy mivel osztályvezetőként is közszolgálati jogviszonyban állt az önkormányzatnál, köztisztviselőként dolgozott ott, ahol most jegyző lesz, akkor az eredeti közszolgálati jogviszonyából áthelyezzük jegyzőnek. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha áthelyezéssel szüntetjük meg az osztályvezető jogviszonyát? Továbbá jól tudjuk-e, hogy áthelyezés esetén nem kell próbaidőt kikötnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Ötv. 36. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület -pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknekmegfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. Tehát a fentiszabály alapján a jegyző kinevezés útján nyeri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.