Szülői szabadság igénylése fizetés nélküli szabadság után

Kérdés:

Munkavállalónk bejelentette, hogy május 5-től, gyermeke kétéves korától megszünteti a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot. Azonban nem jönne még vissza dolgozni, hanem igénybe venné a 44 munkanap szülői pótszabadságát. Ha ez lejárna, még mindig nem állna munkába, mert ez után viszont a felgyűlt fizetett szabadságát használná fel. Van-e akadálya ennek az eljárásnak?

Részlet a válaszából: […] ...a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első hat hónapja és a szülői szabadság szintén teljes tartama is fizetett szabadságra jogszerző idő [Mt. 115. § (2) bek. b)–d) pontok], így a felsorolt távollétek lejártával a munkavállalónak valóban ki kell adni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Polgármester – társadalmi megbízatásban

Kérdés:

A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése szerint a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra. Ezenfelül további szabályozás nincs. Jogosult-e szabadságra, illetve szükséges-e részére valamilyen feladatköri vagy munkaköri leírás, illetve a munkaidő meghatározása?

Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni rendeli a Kttv. 100. §-ának (2) bekezdését, amely a szabadságra jogosító jogszerző időket szabályozza, mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy az esetében is értelmezhető a szabadság intézménye....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Keresőképtelenség tartama – szabadságra jogosító idő

Kérdés: Intézményünk munkavállalója betegsége miatt keresőképtelenné vált, egy éven át táppénzben részesült, majd ezt követően ellátás nélküli időszak következett, vagyis betegsége fennállását, keresőképtelenségét orvosi igazolásokkal továbbra is igazolta, de táppénzfolyósításra már nem volt jogosult. A betegsége alatt ki nem vett, felhalmozódott szabadságának kiszámítása kapcsán felmerült a következő az ellátás nélküli időszak is szabadságra jogosító időnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...vagy valamilyen társadalombiztosítási ellátást (pl. táppénz). A keresőképtelenség ideje ettől függetlenül mindig szabadságra jogszerző időnek minősül, mégpedig teljes terjedelmében, időkorlát nélkül.(Kéziratzárás: 2022. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy a város közös önkormányzati hivatalánál köztisztviselő 8 órában, mellette a város önkormányzatánál munkaszerződéssel 4 órás jogviszonya van, egy TOP-os pályázat keretében. Válaszunk igen, mind a teljes munkaidős közszolgálati jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...első hat hónapjának a tartama [Mt. 115. § (2) bek. b)-d) pont]. Ebből következően – a kérdés alapján – a szabadság tekintetében jogszerző időnek minősül:– 2018. január 1. és február 6. közötti időszak, amikor a munkavállaló még dolgozott, illetve ezen belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Visszatérés a munkába – a szülő munkaideje és szabadsága

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
Részlet a válaszából: […] ...a részmunkaidőre való áttérés közös megegyezés kérdése. A pótszabadságok is járnak a távollétnek arra az idejére, ami szabadságra jogszerző idő [Mt. 115. § (2) bek.]. A fizetés nélküli szabadságról visszatérő szülő számára ezt is ki kell adni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Jubileumi jutalomra való jogosultság és az egyházi iskolákban töltött munkaviszony

Kérdés: Testvérem jelenleg is közalkalmazott, de arra való hivatkozással most nem akarják kifizetni a 30 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat, hogy több évet tanított a katolikus egyház és a református egyház által fenntartott iskolákban. Munkaszerződéseiben mindig hivatkoztak arra, hogy megilletik mindazok a juttatások, amelyek a közalkalmazottat megilletik, bérét és előmenetelét is a Kjt. alapján határozták meg, és a 25 éves jubileumi jutalmat 2012-ben kifizették neki. Vagyis ekkor már egyszer elbírálták a korábbi munkaviszonyait.
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom célja, hogy a közszférában (költségvetési intézménynél) alkalmazásban töltött hosszabb időt (és nem önmagában a pedagóguspályán eltöltött időt) honorálja. A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Pedagógus szabadsága gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Iskolánk pedagógusa 2005. szeptember 1. óta dolgozik nálunk. Első gyermeke 2008. március 27-én született, második és harmadik gyermeke pedig 2010. március 15-én és 2012. március 31-én. Mivel a pedagógus 2008 óta GYES-en, illetve GYED-en tartózkodik, ezért 2008 óta nem tudtuk kiadni a szabadságát. 2015. március 31-étől szeretne ismét munkába állni. A kérdéses időszakra mennyi nap szabadság illeti meg, és hogyan kell ezt kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén), illetve– első hat hónapját (2011. augusztus 1. után, a harmadik gyerek esetén).A fenti szabályok alkalmazásával megállapított jogszerző idő alapján, a munkavállaló életkora vagy a közalkalmazott besorolása alapján kell meghatározni a szabadság mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézményben, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát – a Hjt. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a különböző szorzókkal növelt időtartamban kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A Hjt. 92. §-ának (2) bekezdése a szolgálati viszonyban töltött idő számítására vonatkozik, mégpedig a Hjt. szerinti felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom meghatározása érdekében. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Keresőképtelenség a szabadságra való jogosultság megállapításakor

Kérdés: A szabadság alapja a munkában töltött idő az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése alapján. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján nem minősül munkában töltött időnek a harminc napot meghaladó keresőképtelenség. Ez azt jelenti, hogy a keresőképtelenségek összeadódnak az év során, illetve ebbe a 30 napba beleszámít a munkaszüneti és pihenőnap is, ha ekkor keresőképtelen állományban volt? Hiszen az orvos tól-ig adja meg a keresőképtelen állományról szóló papírt, vagyis a dolgozó pihenőnapon is keresőképtelen. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerző a szabadságra való jogosultság tekintetében. Az Mt. ugyanis nem úgy fogalmaz, hogy a keresőképtelenség első 30 napját tekinti jogszerző időnek.A szabadságra való jogosultság tekintetében megítélésünk szerint annak van jelentősége, hogy mely jogcímen mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
1
2