Költségtérítés polgármesternek, jegyzőnek és közalkalmazottnak

Kérdés:

Mivel egymásnak ellentmondó információkat kaptam, érdeklődnék, hogy akár köztisztviselőről, akár közalkalmazottról legyen szó, vagy polgármestert, jegyzőt érintően, kell-e számfejteni a munkába járás költségét vagy a kiküldetést?

Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló kormányrendelet hatálya a munkaviszonyban és a közalkalmazotti jogiszonyban állókra, valamint – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a Kttv. (és néhány további törvény) szerinti jogviszonyban állókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Jegyzői kinevezések

Kérdés: Településünknek volt egy kinevezett jegyzője, akinek szülés miatti távollétére felvettek 2020. január 7-ével egy jegyzőt helyettesítő köztisztviselő munkakörbe. A régi jegyző kinevezését 2020 augusztusában módosították igazgatási ügyintézőre, ezután kiírtak egy jegyzői pályázatot, mely alapján a jegyzőt helyettesítő köztisztviselő jegyzői kinevezésére került sor. A régi jegyző a kinevezésmódosítás ügyében bírósághoz fordult, és a Kúria ítélete alapján a kinevezés módosítása jogszerűtlen volt. Az ítélet alapján a közös hivatalt létrehozó két település polgármesterei együttesen úgy döntöttek, hogy a jelenleg kinevezett jegyző jegyzői kinevezését módosítani kell jegyzői feladatokkal megbízott köztisztviselőre, és újra ki kell írni a jegyzői pályázatot. A régi jegyző jogviszonya mindeközben már meg is szűnt a hivatalnál 2021. június 8-ával. Mikortól lehet módosítani a jelenlegi jegyző kinevezését? Meg lehet-e csinálni visszamenőlegesen 2020-ra, amikortól is ki lett nevezve az ítélet alapján jogszerűtlenül, vagy 2022-es dátummal kell? A jelenlegi jegyző jogviszonya ez alapján határozott időre módosul, vagy köztisztviselőként ugyanúgy foglalkoztatható határozatlan időre, illetve ez már csak a munkáltatótól függ? Amikor 2020. január 7-ével kinevezték a jegyzőt helyettesítő köztisztviselőnek, csak próbaidő lett meghatározva, a szerződése határozatlan volt. A jegyzői kinevezésére 2020. október 1-jével került sor.
Részlet a válaszából: […] ...jegyző pályázat alapján kapott jegyzői kinevezést 2020. október 1. napján. Amennyiben azóta folyamatosan betölti a jegyzői munkakört, a jegyzői jogviszonyát érintő munkáltatói intézkedés csak a jövőre nézve, az aktuális naptári dátummal tehető meg. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jegyző közszolgálati jogviszonyban nyugdíjasként

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal jegyzője betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A polgármester, illetve a jegyző is szeretné a továbbfoglalkoztatását úgy, hogy kéri a nyugdíj megállapítását folyósítás nélkül. A Tbj-tv. 6. §-a alapján kikerül a biztosítotti körből, mentesül a járulékfizetés alól. Ennek alapján az illetményét csak az szja-levonás terheli, a munkáltatónak sincs járulékfizetési kötelezettsége. Viszont, mivel kérte az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, a Tny. 83/C. §-a alapján az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül.
1. Lehet-e jegyző (közszolgálati tisztviselő) továbbra is, ha nyugdíjasnak minősül, de nyugellátást nem vesz fel a jogviszony fennállása alatt? Elég-e, ha a polgármesterrel megállapodnak, nem kell hozzá külön kormányzati engedély [Kttv. 39. § (6a) bek., 228/A. §]?
2. Jubileumi jutalomra jogosult-e az öregségi nyugdíjasnak minősülő közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló, ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása után tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz igen – a Kttv.-ben meghatározott feltételekkel -, jegyző maradhat az a személy, aki e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül. A Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Alpolgármester – a munkáltatói jogkör határai

Kérdés: A település polgármestere lemondott, ugyanezen időpontban szűnik meg a jegyző jogviszonya is nyugállományba vonulása okán. Az alpolgármester jogosult-e a jegyzői pályázat lebonyolítására és az új jegyző kinevezésére?
Részlet a válaszából: […] A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, de több alpolgármestert választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. nem tartalmaz rendelkezést a közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetésre vonatkozó ajánlattételre, így Ön tudja megítélni, mi a "lélektanilag" is alkalmas időpont. Az ajánlatot Ön bármikor megteheti a polgármesternek, erre sem állapít meg a Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Jegyző és aljegyző – a kinevezés képesítési feltételei

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 247. §-ának (1) bekezdése alapján jegyzővé, aljegyzővé az nevezhető ki, aki az alábbi három feltételnek megfelel:a) igazgatásszervező vagy közigazgatás-szervező alapképzési szakon, vagy jogász vagy államtudományi mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Óvodavezető és jegyző – nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
Részlet a válaszából: […] A vezető óvónő kifejezést a köznevelési jogszabályok nem ismerik, valószínűleg az óvodavezetőről mint intézményvezetőről van szó. Az élelmezésvezető a 326/2013. Korm. rendelet szerint a munkakörök között szintén nem szerepel, mivel ez nem munkakör, hanem állam által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Jegyző felesége könyvel – az összeférhetetlenség kérdése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy polgármesteri hivatalban a jegyzőnek a felesége vagy az élettársa a könyvelő?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában foglalkoztatott könyvelő összeférhetetlenségét egyrészt jogállási, másrészt gazdasági (államháztartási) szempontból is meg kell vizsgálni. A jogállási összeférhetetlenség vizsgálatára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Jegyző helyettesítése

Kérdés: A jegyzőnk tartósan betegállományban van, ezért gondoskodnunk kell a helyettesítéséről. Milyen módon oldható meg a jegyző helyettesítése, ha egy másik jegyzőt bízunk meg a feladat ellátásával, akkor számára helyettesítési díjat vagy illetményt kell-e megállapítanunk?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzat képviselő-testülete az Ötv. 36. §-aalapján a kötelező pályázati eljárás lefolytatását követően a jogszabálybanmegállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez kihatározatlan időre a képviselő-testület hivatalának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kisközségben ki lehet gazdasági vezető?

Kérdés: Községünk lakosainak száma 3000 fő alatt van. A Ktv. szerint 3000 fő alatti önkormányzat hivatalában a jegyzőn kívül vezetői megbízást más nem kaphat. Kérdésünk, hogy ki lehet nálunk gazdasági vezető? Milyen képesítéssel rendelkezzen?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 45. § (10) bekezdésének a) pontja szerint a helyiönkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően a3000-nél kevesebb lakosú településen – ide nem értve a városokat – vezetőimegbízás nem adható. Az Ötv. 36. § (2) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
2