Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszából: […] ...vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adóelőleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem. A munkáltató által levont személyi­jövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, a munkáltató az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Osztályvezető az egészségügyben – megbízási feltételek

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményben osztályvezető megbízása minden esetben csak pályázat útján lehetséges, vagy a 20/B. § (5) bekezdése alapján mellőzhető? Van-e jogszabály szerinti akadálya annak, hogy osztályvezető 65 év feletti közalkalmazott legyen? (Nyugdíja szünetel, jövedelemkiegészítést kap.)
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi intézményekben a vezetői és magasabb vezetői megbízás elnyerése általános szabály szerint pályázat útján történik. A Kjt. 20/B. §-ának (5) bekezdése határozza meg, hogy a magasabb vezető (a munkáltató vezetője kivételével) és a vezető beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...nem folytató természetes személy, ha nem végez általánosforgalmiadó-köteles tevékenységet, és nem rendelkezik adóazonosító számmal, jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...nem folytató természetes személy, ha nem végez általánosforgalmiadó-köteles tevékenységet, és nem rendelkezik adóazonosító számmal, jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Osztalékra való jogosultság és a nyugellátás szüneteltetése

Kérdés: A betéti társaság 1952. március 9-én született kültagja 2011. december 29-én ment el korhatár előtti nyugdíjba. A társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat. Az illető már nem dolgozik a bt.-ben, de most osztalékot szeretnénk fizetni számára. Azt szeretném tudni, beleszámít-e a keresetkorlátba az osztalék.
Részlet a válaszából: […] ...alapján biztosítottnak minősül akkor is, ha nem kiegészítő tevékenységnek minősülő vállalkozási tevékenysége alapján tesz szert jövedelemre. Az 1952-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatára a Tny. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 62 év és 183 nap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...A hallgatók egészségügyi szolgáltatásra a hallgatói jogviszonyuk alapján lesznek jogosultak [Tbj-tv. 16. § (1) bek. i) pont].Személyi jövedelemadó szempontjából adómentes a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.