7 talált cikk a nyugellátás , jövedelem kifejezésre

Kérdés: A 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendelet változtat-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, egészségügyben dolgozó munkavállalók nyugdíjazásának feltételein? Egy egészségügyben dolgozónak, amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, és szeretne tovább dolgozni az intézményben, kötelező-e szüneteltetni a nyugdíj kifizetését? Neki jövedelemkiegészítés nem jár, nem egészségügyi dolgozó. Illetve, amennyiben egy egészségügyben dolgozó betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, és nem mond fel, vagy nem kéri a közös megegyezéssel történő megszüntetést, a munkáltatónak kötelező-e felmondani a dolgozónak a felmentési idő megadásával?

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?

Kérdés: A betéti társaság 1952. március 9-én született kültagja 2011. december 29-én ment el korhatár előtti nyugdíjba. A társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat. Az illető már nem dolgozik a bt.-ben, de most osztalékot szeretnénk fizetni számára. Azt szeretném tudni, beleszámít-e a keresetkorlátba az osztalék.

Kérdés: Határozatlan időre kinevezett közalkalmazottunk jövő márciusban jogosult lesz a 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjra, és szeretné is erre tekintettel kérni a felmentését. A munkáltatót ilyenkor – tekintettel a nyugdíjazásra – milyen fizetési kötelezettségek terhelik? Jár-e felmentési idő, végkielégítés és jubileumi jutalom? Van-e mód az így nyugdíjba vonult közalkalmazott további foglalkoztatására, és ha igen, milyen fizetéssel?

Kérdés: Fennáll-e a munkavállaló biztosítási jogviszonya, ha a munkáltató 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot engedélyez számára?

Kérdés: Társaságunk egy fő nyugdíjast foglalkoztat, aki 1950-ben született (60 éves elmúlt), és 2005 decemberében, 5 év korkedvezménnyel előrehozott öregségi nyugdíjba vonult, és így a nyugdíj mellett dolgozik jelenleg is. Két kérdésünk van: Vonatkozik-e rá is, hogy 2011. január 1-jétől nyugdíja mellett csak a minimálbér 18-szorosáig lehet jövedelme úgy, hogy a nyugdíjat is kapja? Információnk szerint a 2008 előtt nyugdíjba vonulókra nem vonatkozik a korlátozás. Milyen jogszabály írja elő a nyugdíj melletti jövedelemkorlátozást?

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?