Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást) [Cstv. 57. § (2) bek. a) pont]a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...vált munkabért és egyéb bér jellegű juttatásokat a felszámolás kezdőidőpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetésikötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve amagán-nyugdíjpénztári tagdíjat is) – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Főiskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Főiskolai hallgatót lehet-e főmunkaviszonyban foglalkoztatni? A bérét milyen levonások terhelik, illetve milyen munkaadói terheket kell fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...igen. A nappali tagozatoshallgatók egyébként a hallgatói jogviszonyukból eredően jogosultak egészségügyiszolgáltatásra, külön járulékfizetés nélkül is [Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés I)pont].Ha viszont a hallgató munkaviszonyt létesít, akkor már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és az álláskeresési ellátások ideje

Kérdés: Közalkalmazottak besorolása kapcsán az alábbi kérdés merült fel intézményünknél: van vagy volt-e olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkanélküli-ellátásban részesülés időszakát munkaviszonyban töltött időként határozta meg, és így a közalkalmazott besorolásánál azt figyelembe kell venni, különös tekintettel a Kjt. hatálybalépése körüli időintervallumban? Az Flt. 58. § (5) bekezdésének 1991. 03. 01.-1991. 12. 29. napja között hatályos szövege értelmében munkaviszony a munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszony. Mi minősült munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...való részesülés ideje is szolgálatiidőnek minősülhet, ha ezt a törvény előírja, illetőleg az ellátásban való részesülésmellett járulékfizetés is történt. Így például a Tbj-tv. 26. § (2) bekezdésekimondja, hogy az álláskeresési támogatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszából: […] ...vált munkabért és egyéb bér jellegű juttatásokat afelszámolás kezdő időpontja után fizették ki – az ezeket terhelő adó- ésjárulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást,illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Vállalkozási tevékenység prémiumévek programban – a heti munkaidő mértéke

Kérdés: A prémiumévek programban foglalkoztatott egyik közalkalmazottunk bejelentette, hogy a tavalyi év óta vállalkozási tevékenységet folytat. Az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettségének nemteljesítése miatt megbírságolta őt, ám a közalkalmazottunk véleménye szerint az adóhatóság téves jogértelmezés útján jutott arra a következtetésre, hogy ő nem rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hiszen a prémiumévek program adta kereteken belül, a programban részt vevőkre irányadó korlátokra figyelemmel ő "teljes munkaidőben" dolgozott. Mindezek miatt munkáltatói igazolás kiállítását kéri arról, hogy rendelkezett és rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatási jogviszonnyal. Kérem szíves véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...és 2010. január 1-jétől a munkaerő-piacijárulékot is [Tbj-tv. 31. § (1) bek.]. A Tbj-tv. szabályai akkor biztosítanakkedvezőbb járulékfizetési kötelezettséget a több biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszony egyidejű fennállása esetén, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a végkielégítés kifizetésének minimális feltételeittartalmazza, és nem állapít meg olyan kógens szabályt, amely az Mt.-től amunkavállalóra vonatkozó kedvezőbb eltérést tiltaná. Nem kizárt tehát, hogy afelek megállapodása a végkielégítésre jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmenkívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn] legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszából: […] ...keresete, illetve jövedelme (vagyis az a járulékalapot képezőjövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – ajárulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn) legalább 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.