Szabadságkiadás és egyszeri megváltás a közigazgatásban

Kérdés: Egy költségvetési szervnél dolgozom mint kormánytisztviselő. 2013. március 5-én megszületett az első gyermekem, majd 2016. február 8-án a második is, akikkel folyamatosan otthon voltam (CSED-en, GYED-en és GYES-en) megszakítások nélkül. 2018 szeptemberében kezdeményeztem a második gyermekem után igényelt GYES idejére járó fizetés nélküli szabadságom megszakítását a munkáltatóijogkör-gyakorlómnál, aki ezt engedélyezte is 2018. október 23-ával. Közös megegyezésünknek megfelelően egy kinevezésmódosításban 2018. október 24. napjával munkavégzésre beosztott úgy, hogy a távollétem ideje alatt felhalmozódott 77 munkanap és a 2018. évi időarányosan járó 7 munkanap szabadságomat (összesen 84 munkanap) 2018. október 24. napjától 2019. február 24. napjáig részemre kiadja, és így tényleges munkavégzésre csak 2019. február 25. napján kellene megjelennem. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a Kit. alapján mondhatják-e azt, hogy 2019. január 2-án már munkába kellett volna állnom (tekintettel a Kit. 289. §-ára, a 2018. évi szabadságmegváltásokról), és ezzel egyidejűleg kifizetik nekem a benn maradó 38 munkanap szabadságomat, illetve adhatnak-e nekem erről visszamenőleg egy kinevezésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] ...szervnél foglalkoztatott állami tisztviselő és állami ügykezelő állami szolgálatijogviszonya a törvény erejénél fogva – az érintett hozzájárulása nélkül – átalakul a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. A Kit. 285. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Többletszabadság visszafizetése

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, ha a munkáltató a munkavállalóval szembeni, jogszabály vagy megállapodás alapján fennálló követelését a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig vonja le, vagy ha a levonás előlegnyújtásból származó összegre vonatkozik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Időarányosnál hosszabb szabadságra járó díjazás visszakövetelése

Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabérrelnem fedezett követelést a munkavállalónak más módon kell kielégítenie.Megjegyezzük, hogy a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján amúgy iscsak a levonásmentes munkabérrészig van helye levonásnak. A levonásmentesmunkabérrész a havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Felmentett prémiuméves – a felmentés visszavonása és a szabadság kérdése

Kérdés: Hó végével felmentettük az egyik, prémiumévek programba való belépéshez szükséges feltételekkel rendelkező alkalmazottunkat. Időarányosan elég sok szabadsága maradt, a prémium­évek programban azonban tudom, hogy nem jár szabadság. Jogszerűen megváltható-e a szabadság? Ha nem, van-e lehetőség arra, hogy – természetesen beleegyezésével – visszavonjuk felmentését, és először természetben kiadjuk a szabadságát, majd az alkalmazottal egyetértésben közös megegyezéssel módosítsuk a kinevezését a programba való belépés céljából.
Részlet a válaszából: […] ...azonban az érintett jogosult lettvolna ezt megelőzően a belépésre, álláspontunk szerint a jogellenesen közöltfelmentést az alkalmazott hozzájárulásával vissza kell vonni, majd tájékoztatnikell a pép-ről, és fel kell ajánlani a belépést. Ha az alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Áthelyezés -további jogviszony létesítése az eredeti munkáltatóval

Kérdés: Közalkalmazottunk áthelyezéssel úgy került át egy másik Kjt.-s munkáltatóhoz, hogy közben intézményünknél maradt részmunkaidősként. Az áthelyezéskor kiadtuk a közalkalmazott részére a teljes munkaidős jogviszony megszűnését igazoló okmányokat, azonban a fennmaradó státuszára tekintettel nem tudjuk egyértelműen értelmezni a Kjt. szabályait. Ebben az esetben az áthelyezés az intézményünk részéről jogviszony-megszüntetésnek vagy módosításnak minősül-e? Kell-e a közalkalmazott részére új kinevezést készítenünk, vagy elég a kinevezésének módosítása? A közalkalmazottnak még az előző évről is maradt ki nem adott szabadsága, ezért kérdéses, hogy a részére járó előző évi és tárgyévi szabadságot az áthelyezés időpontjában ki kell-e fizetnünk, vagy a részmunkaidős jogviszonyában lehetséges-e azt kiadnunk?
Részlet a válaszából: […] ...részben vagy egészében – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányulótovábbi jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásávallétesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nemkezdeményezhető [Kjt. 43. § (1)-(2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.