Jogalap nélküli bérátutalás – a munkaadói bérlevonás feltétele

Kérdés: Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő havi bérkifizetéseknél a túlfizetett munkabérrészt levonni a havi nettó bérből? A munkavállaló írásbeli hozzájárulása akkor is szükséges ebben az esetben, ha a dolgozó is jelezte, hogy részére magasabb összeg lett elutalva, mint ami a bérjegyzéken szerepelt?
Részlet a válaszából: […] A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §.) Mivel a munkavállaló is felismerte, hogy több bért kapott, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszából: […] ...az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkáltatói közterheket (tipikusan szociális hozzájárulási adót) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Hasonlóan, az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkaadói közterheket (szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Levonási sorrend a munkabérből több tartozásnál

Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...a) pont].Míg az előlegnyújtásból eredő követelést korlátozás nélkül lehet levonni, a végrehajtható határozaton és a munkavállaló hozzájárulásán alapuló levonás nem terjedhet túl a levonásmentes munkabérrészen (Mt. 161. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Munkabérelőlegből eredő követelés levonása a munkabérből

Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...négy esetben van helye:a) jogszabály alapján;b) végrehajtható határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig;c) a munkavállaló hozzájárulása alapján, ha az a munkáltató követelését elégíti ki, de szintén csak a levonásmentes munkabérrészig; továbbád)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Levonás a munkabérből

Kérdés: Saját termékeinkből dolgozói vásárt tartunk negyedévente. A munkavállalók béréből a vásárolt termékek ellenértékét levonjuk, ehhez a dolgozók írásbeli hozzájárulásukat adják. Megfelelően járunk-e így el? Van-e olyan felső összeghatár, amikor már nem teljesíthetjük a kért levonást?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló hozzájárulása alapján a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja, a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. Ha tehát rendelkeznek a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával, akkor nincs akadálya, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Időarányosnál hosszabb szabadságra járó díjazás visszakövetelése

Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabérrelnem fedezett követelést a munkavállalónak más módon kell kielégítenie.Megjegyezzük, hogy a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján amúgy iscsak a levonásmentes munkabérrészig van helye levonásnak. A levonásmentesmunkabérrész a havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Munkabérre vezetett végrehajtás szabályai

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál -ahogyan Önök is helyesen megállapították – a nettó összeget, vagyis azt kellalapul venni, amely a munkabért terhelő, levonással teljesítendő adónak,egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.