54 talált cikk a határozott idejű munkaszerződés , határozott idejű munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A kulturális intézmények vezetőinek közalkalmazotti jogviszonya a 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1-jétől munkaviszonnyá alakult. Esetünkben az intézményvezető vezetői megbízásának időtartama alatt történt az átalakulás, azaz közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult a törvényi szabályoknak megfelelően (a már meglévő vezetői megbízatása ez év végéig szól). Az intézményvezetői pályázat lefolytatására a 39/2020. EMMI rendelet szabályai az irányadóak. Az önkormányzati fenntartású intézményben az intézményvezetői munkakör betöltésére kiírt pályázatot sikeresen megpályázó "addigi" intézményvezető munkaszerződés módosításával újabb 5 évre határozott idejű munkaszerződéssel lesz továbbfoglalkoztatva. Lehetőség van-e szabadságmegváltásra a korábbi vezetői időszakának lezárására tekintettel?

Kérdés: Lehet a határozatlan idejű munkaviszonyt úgy módosítani, hogy határozott idejűvé váljon? Ha igen, a határozott idejű munkaviszony 5 éves időtartamát hogyan kell számítani?

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű munkaszerződése 2022. június 30-án lejár. 2022. február 18-án gyermekgondozási díjra lesz jogosult, melyhez a fizetés nélküli szabadságot kell engedélyeznem részére. Ez esetben milyen időpontig kell megállapítanom a fizetés nélküli szabadságot? Amunkaviszony munkaszerződés szerinti lejártáig, vagy a gyermek kétéves koráig? Meg kell-e hosszabbítanom a munkaszerződését a gyermek kétéves koráig?

Kérdés: A településünk kulturális intézményében új pályázatot szükséges kiírnunk az intézményvezető munkakörre. Eddig a Kjt. 83/A. §-ának (1) bekezdése alapján a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozott, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolta. A közalkalmazotti jogviszonyok átalakultak munkaviszonnyá, és a Kjt. hatálya alól a közalkalmazottak átkerültek az Mt. hatálya alá. Ki gyakorolja az átalakulást követően a kinevezési jogkört, valamint az egyéb munkáltatói jogokat, és ezeket melyik jogszabály határozza meg? A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői feladatokat, ezért a kinevezése határozatlan idejű kinevezés, viszont a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízás határozott időre, legfeljebb öt évre szól. Ez a rendelkezés továbbra is érvényes a kulturális intézményvezetőre, vagy létesíthető a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződés a vezetői megbízás idejére?

Kérdés: A gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónk helyettesítésére felvettünk egy kollégát azzal, hogy a munkaviszonya a helyettesített személy fizetés nélküli szabadságának lejártát követően azon a napon szűnik meg, amikor munkába áll. A helyettesített munkavállalónk azt tervezi, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követően előbb a felhalmozott szabadsága kiadását kéri. Jelezte azonban azt is, hogy újból gyermeket vár, így nem fog tudni dolgozni ezt követően sem, mivel előbb szülési szabadságot, majd ismételten fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni. Ilyen esetben megszűnik-e a helyettesítő munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, mit kell tennünk, hogy a továbbiakban is helyettesítőként foglalkoztathassuk?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett SSC szolgáltatásait harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával nyújtja. A munkáltató az ilyen munkavállalókat munkavállalási célú tartózkodási engedély alapján foglalkoztatja, ennek megfelelően a felek kétéves határozott idejű munkaszerződést kötnek. Az első engedély megszerzésekor a felmerülő költségeket (Magyarországra történő beutazás, engedély megszerzésével kapcsolatos jogi költségek, rövid távú szállás biztosítása; kb. 1500-2000 euró) kölcsönszerződés keretében előfinanszírozza a munkáltató, a kölcsönt a határozott idejű szerződés lejárta esetén pedig teljes mértékben elengedi. Amennyiben a felek a munkaviszony meghosszabbítása mellett döntenek, a tartózkodási engedély meghosszabbításával felmerülő költségeket a munkáltató teljes mértékben átvállalja (kb. 900 euró), tehát kölcsönszerződés megkötésére sem kerül sor (munkavállaló javára történő eltérés 1.). A munkáltató úgy döntött, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbítását követően, a hosszabbítással felmerülő költségek átvállalása mellett lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállalók az ismételten megkötött határozott idejű munkaszerződést a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően mondják fel az Mt. 67. §-ának (1) bekezdése alapján (munkavállaló javára történő eltérés 2.). A munkáltató a munkavállaló javára történő eltérések biztosítása során a felmondási/azonnali hatályú felmondással összefüggő rezsimet kismértékben a saját javára is módosítaná a lentiek szerint. A fenti tényállás alapján (a munkavállaló javára történő eltérések alkalmazása) a lenti eltérések minősíthetőek-e összességében a munkavállaló javára történő eltérésnek, ezáltal jogszerűek lehetnek-e az ilyen munkaszerződéses rendelkezések az Mt. 43. §-ának (2) bekezdése alapján? Az érintett rendelkezésektől van lehetőség eltérni az Mt. 85. §-ának (1) bekezdése szerint. Eltérések: a munkáltatói felmondás indokait rögzítő 66. § (8) bekezdésének kibővítése az Mt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a munkavállaló magatartására alapított felmondási okkal. Továbbá: az Mt. 79. §-a szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondás közlése esetén a megfizetendő összeg maximuma 12 havi távolléti díj helyett hat- vagy háromhavi távolléti díjban kerülne meghatározásra.

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik december 31-ig, viszont a projekt, amiért felvettük, úgy néz ki, hogy meg fog szűnni augusztus 31-ig. Ilyen esetben ki kell a fizetni a távolléti díjat december 31-ig a munkavállaló részére?

Kérdés: Munkaszerződésem 2019. január 31-ig szólt, amelyet felmondással november 24-én megszüntettem. A munkáltatóm most azt követeli tőlem, hogy a szerződésből hátralévő két hónapra és egy hétre járó távolléti díjamat kártérítésként fizessem meg. Jogos a volt munkáltatóm követelése?

Kérdés: Ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik, és a kölcsönvevő megszünteti a kikölcsönzését, akkor ez a munkaviszony felmondására megfelelő indokként szolgál?