Belső ellenőrzés – a vezető személye

Kérdés: A polgármesteri hivatalban elkülönült szervezeti egység (ellenőrzési osztály, amely 3 főből áll) feladatkörébe tartozik a belső ellenőrzési tevékenység ellátása. A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-a szerint a belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Az ellenőrzési osztály vezetője nyugdíjazás miatti felmentési idejét tölti, végig mentesítve a munkavégzés alól. Afelmentési idő alatt az osztályvezető helyett a munkaköri leírásban kijelölt helyettese elláthatja-e a belső ellenőrzési vezetői feladatokat. vagy megbízható-e ezzel a feladattal? A felmentési idő leteltét követően, ha az osztályon több belső ellenőr is van, és nem kerül sor azonnal új osztályvezető kinevezésére, kijelölhető-e bármelyikük belső ellenőrzési vezetőnek, és ezzel nem sérti-e a hivatkozott rendelkezést a költségvetési szerv vezetője?
Részlet a válaszából: […] ...átirányításra a Kttv. 51-52. §-ai irányadóak. Ezek a törvényhelyek határozzák meg – egyebek mellett – a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás leghosszabb tartamát, a helyettesítési díjra jogosító eseteket, valamint e díj mértékét is.(Kéziratzárás: 2021. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Munkakörtől eltérő feladat ellátása – utasításra vagy szerződés/kinevezés módosítással

Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy éven belül 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Jelen esetben "átirányításról" lenne szó. Ha lejár a 44 beosztás szerinti munkanap, van-e lehetőség rá, hogy közös megegyezéssel az átirányítást a felek meghosszabbítsák, esetleg a veszélyhelyzet idejére?
Részlet a válaszából: […] ...átmenetileg a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Az e szabály alapján elrendelt foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Átirányítás – képesítési akadályokkal

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás), az a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásnak minősül, amelyhez nincs szükség az átirányított köztisztviselő kinevezésének módosítására. A Kttv. 51....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama kollektív szerződés esetén

Kérdés: Az Mt. 53. és 57. §-a értelmében kollektív szerződés alapján az Mt. 53. §-ának (2) bekezdésében rögzített időtartamnál (negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra) hosszabb ideig foglalkoztatható a munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy munkáltatónál. A jogszerű munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás felső határát azonban nem rögzíti a törvény. Az eddigi bírói gyakorlat szerint (BH2006.300) a kollektív szerződésnek az átirányítás éves maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis. Mi tehát jelenleg az a felső határ, amely még megfelel a jogintézmény rendeltetésének, valamint az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak? Álláspontunk szerint ugyanis egy féléves időtartamot, azaz hozzávetőlegesen 1464 órát meghaladó mértékű időtartam már olyan mértékű, amely felvethet aggályokat.
Részlet a válaszából: […] ...mutat rá a kérdés a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással kapcsolatos joghézagra, melynek kezelésére a jogalkalmazó és a bírói gyakorlat kényszerül. Az Mt. 53. §-a rögzíti, hogy a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkakörön kívüli feladatok ellátása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk különmeg­állapodást kötni arra, hogy a munkakörükbe tartozó feladatok mellett szükség esetén egyéb (pl. gondnoki helyettesítői) feladatokat is lássanak el, és álljanak készen akár hétvégén is, ha be kell hívnunk őket. Mindezért fix díjazást adnánk nekik havonta. Lehet-e a jogszabályok alapján ilyen megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő munka­körben való foglalkoztatásban (átirányításban) a felek meg is állapodhatnak; ebben az esetben a törvényi időkorlátok [Mt. 53. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Bálozó pedagógus munkavégzése

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ebben az esetben a más munkakörben való foglalkoztatásról (korábbi szóhasználattal: átirányításról) van szó. Ennek korlátja, hogy az ilyen munkavégzés tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkaköri feladatok bővülése – tájékoztatás vagy munkaszerződés módosítása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződés szerinti munkaköre lakatos, melyhez megvan a szükséges végzettsége. Van azonban egy villanyszerelő végzettsége is, ezért ennek megfelelő feladatot is akar adni a munkáltató a munkavállalónak. Ezt megteheti úgy, hogy munkaköri leírásában felsorol ezzel kapcsolatosan ellátandó tevékenységeket, vagy szükséges a munkaszerződés szerinti munkakörének a módosítása lakatos-villanyszerelőre?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ezt a munkáltató egyoldalú utasításával, munkaszerződés-módosítás nélkül megtegye. Ezt az Mt. a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősíti (mindezt a régi Mt. átirányításnak nevezte). Ezen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Vezetői feladatok átmeneti ellátása

Kérdés: Cégünknél évek óta bevett gyakorlat volt, hogy ha egy vezető állása megüresedett, akkor a tulajdonosi döntés meghozataláig, illetve azért is, hogy kipróbáljuk a potenciális utódokat, egy alacsonyabb vezető beosztású munkavállalót bíztunk meg a szervezeti egység vezetésével. Ezért – visszavonásig – vezetői pótlékot fizettünk neki, munkáltatói mérlegelés alapján. Folytatható-e ez a gyakorlat az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató honorálja a munkavállaló tevékenységét, például hogy vezetői pótlékot állapítson meg a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás idejére. Mivel ez munkáltatói kötelezettségvállalásnak minősül az Mt. 16. §-ának (1) bekezdése alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek. a) pont], ezért a kérdést az 1992. évi Mt. alapján kell megválaszolni. E szerint az átirányítás – illetve a munkaszerződéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
2
3