Munkakörátadás elmaradása – nem köthető ki kötbér

Kérdés: Kötelezheti-e magát a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban (közös megegyezésben) olyan összeg (kimondottan kötbér) megfizetésére, amely arra az esetre jár a munkáltatónak, ha a munkavállaló nem tesz eleget a munkakör átadására irányuló kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át. Eszerint a munkavállaló köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Ha azonban a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Felmondás a határozott idő letelte előtt – semmis a kötbérkikötés

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 84. § (2) bek.].Emellett ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló felmondása esetén a törvény szerint még le kell tölteni 30 nap felmondási időt is [Mt. 69. § (1) bek.]. Ha viszonylag közel a lejárat ideje, inkább érdemesebb kivárni a végét, amikor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Felmondás jogszabályi hivatkozás nélkül

Kérdés: Négyéves határozott idejű munkaviszonyomat vétkes kötelezettségszegés és a munkáltató gazdaságos és eredményes működésére hivatkozással szüntették meg. Az indokolás alapján ez azonnali hatályú felmondásnak hat, mégis felmondási idővel és végkielégítéssel mondtak fel nekem. A felmondás nem tartalmaz egyetlenegy jogszabályi hivatkozást sem arra nézve, hogy az "sima" vagy azonnali hatályú-e, illetve a felmondási idő, valamint az utolsó munkában töltött nap sem szerepel benne, csak annyi, hogy felmentenek a munkavégzés alól a felmondási idő felére, a másik felére meg beszámítják a "bent ragadt" nagyszámú szabadnapjaimat a megkérdezésem nélkül. Eséllyel támadhatom-e meg jogellenességre hivatkozással a felmondást, amely mellett egyebekben versenytilalmi ellenértéket is követelnék munkáltatómtól, illetve hogyan szólíthatom fel a munkáltatót, hogy a felmondási időm felére önkényesen kiadott szabadságom ellenértékét adja ki?
Részlet a válaszából: […] ...Ön által leírtakból az tűnik ki, hogy mivel a munkáltató felmondási időt biztosított a megszüntető jognyilatkozatában, a munkaviszony-megszüntetés felmondásnak minősül. Önmagában ugyanis a munkáltatói felmondást olyan indok is megalapozhatja, amely egyébként akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkavállalói felmondás – felmondási idő nélkül

Kérdés: Egy munkavállalónk kétéves munkaviszony után az idei éves értékelő megbeszélést követően másnap reggel egysoros írásos nyilatkozatot tett az ügyvezető asztalára: "A munkámmal kapcsolatban tegnap tett észrevételekre tekintettel munkaviszonyomat felmondom, felmondási időre nem tartok igényt." Hogyan járjunk el a munkavállaló kiléptetése kapcsán? Úgy tudjuk, hogy pár nappal később már az egyik versenytársunknál helyezkedett el. Követelhetünk erre tekintettel valamilyen kártérítést a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó akaratot. A nyilatkozat azonban nem minden törvényi követelménynek felel meg. A munkavállaló ugyanis úgy fogalmaz, hogy "felmondási időre nem tartok igényt". A munkavállaló azonnali hatállyal csak akkor mondhatja fel a munkaviszonyát, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Közvállalati munkajogi szabályok – jogszabály-szerkesztési pontatlanság

Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)-(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] ...Köztv. 7. §-ának (1)-(3) bekezdése – e törvény hatálybalépésekor – a felmondási idő, a végkielégítés és a versenytilalmi megállapodás ellenértékének mértéke tekintetében tartalmazott korlátozó rendelkezéseket. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése kimondta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Törzsgárdajutalom és 98%-os különadó

Kérdés: Felmentett kormánytisztviselőt megillető törzsgárdajutalom a különadó körébe tartozik-e (analóg-e a jubileumi jutalommal)?
Részlet a válaszából: […] A törzsgárdajutalom és a jubileumi jutalom, bár abból aszempontból hasonlít egymáshoz, hogy hosszabb munkavégzésre irányuló jogviszonyhonorálására szolgál, két külön jogintézmény. A jubileumi jutalomra való jogottörvények rögzítik, és az a közszférában (ezen belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.