Minősíthetetlen hangnem következményei a munkahelyen

Kérdés: Egy évtizede nálunk dolgozó munkavállalónk sokszor minősíthetetlen hangnemben beszél azokkal a kollégáival, akik a véleménye szerint szakmai szempontból nem jártak el helyesen, vagy hibáztak a munkájuk során. Az is előfordul nemegyszer, hogy emberi méltóságukban is megsértve őket, személyeskedő hangnemben kritizálja a neki nem tetsző (egyébként teljesen elfogadható) öltözködési szokásaikat. A munkáját egyébként jól végzi, az ügyfelekkel udvarias. Mivel volt már olyan kollégánk, akinek a távozása mögött az említett munkavállaló viselkedése állt, és újabban többek is jelezték, hogy amennyiben nem változik a viselkedése, ők is kénytelenek lesznek megszüntetni a munkaviszonyukat, mert nem bírják a munkahelyi légkört, a munkavállaló említett magatartása megalapozhatja-e a munkáltatói felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...– megítélésünk szerint munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegésének minősül, és elegendő ok arra, hogy a munkáltató akár felmondással, akár azonnali hatályú felmondással szüntesse meg a munkavállaló munkaviszonyát. Amennyiben ezek a kifogások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
Részlet a válaszából: […] ...e befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg [105/2020. Korm. rendelet 9. § (1) és (5) bek.]. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szabadság kiadása felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk felmondással megszüntette a munkaviszonyát, mivel másutt kíván elhelyezkedni. Kérte, hogy a felmondási ideje (40 nap) második felére mentesítsük a munkavégzés alól. Ezt a területi igazgatója jóvá is hagyta, amit ráírt a munkavállaló felmondására, egyben szóban jelezte, hogy e második 20 nap egy részére ki fogják adni az időarányosan még járó szabadságait. Ezt a munkavállaló akkor elfogadta, most viszont kifogásolta, hogy az igazgató engedélye alapján neki nem kell dolgoznia abban a 20 napban, ezért nem lehet szabadságot sem kiadni erre az időre. Olyan szabadságigénylőt adott le, miszerint a még meglévő szabadságait (nyolc nap) a mentesítés előtt szeretné igényelni. Jogos-e a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő egészét munkában kell töltenie, rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége a teljes felmondási idő alatt fennáll. Ettől csak a munkáltató beleegyezésével lehet eltérni, és részben vagy egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Áthelyezés vagy lemondás

Kérdés: Egy iskolában lévő iskolatitkári pozícióból, határozatlan idejű jogviszonyból áthelyezéssel átmennék egy másik iskolába határozott idejű kinevezésre szóló jogviszonyba iskolatitkárnak önszántamból (három évre, szülés miatt). A háromoldalú megállapodást aláírta az átvevő iskola igazgatója és én is. A centrum, amelyhez az átvevő iskola tartozik mégis kifogásolja ezt, hogy átvételnél ez nem lehetséges. Igaz, hogy a határozott idő hátrányosabb számomra, de ők most azt szeretnék, hogy felmondással (a Kjt. szerint lemondás – A Szerk.) menjek, így az áthelyezésemmel járó előnyök elvesznének, ami most így még hátrányosabb számomra. Ilyen jogszabályi részt én nem találok. Van-e ilyen (jog)szabály?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 26. §-a értelmében az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia, beleértve a közalkalmazott új munkaköréről, munkahelyéről, illetményéről és az áthelyezés időpontjáról szóló megállapodásokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Felmondás – a háttérben bizalomvesztéssel

Kérdés: Tavaly szeptemberben volt egy jelentősebb összegű hiányom a pénztárban, amit megtérítettem a munkáltatónak. Most talált helyettem másik pénztárost, engem pedig erre az esetre hivatkozva, bizalomvesztéssel indokolva küldene el. Szerintem ez igazságtalan, hiszen hosszú hónapok teltek el azóta! Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 66. § (1)-(2) bekezdése értelmében a munkáltató a felmondását köteles megindokolni, az indok pedig kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A bizalomvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Kölcsönzött munkavállalók kiszervezése a kikölcsönzés után

Kérdés: A munkáltató egyik gyáregységének három üzemében a technológiához tartozó daruzási munkákat részben kölcsönzött, részben saját állományú munkavállalók végzik. A kölcsönzött állományban dolgozó munkavállalók egy része mind a három üzemben 2016. november 30-án elérte az ötéves egybefüggő kölcsönzési időt. Ebben az esetben számukra két lehetőség nyílt: a kölcsönbevevő átveszi őket saját állományába, vagy a kölcsönző vállalkozás az ötéves időtartamra tekintettel megszünteti a munkaviszonyukat. Jelen esetben egy nagyon érdekes – eddig a mi gyakorlatunkban példa nélküli – megoldás született. A hivatkozott gyáregységben már két év óta tevékenykedik egy másik vállalkozás, amely a munkáltató véleménye szerint munkáját kifogástalanul végzi. A munkáltató úgy döntött, hogy mind a három üzem területéről a kölcsönzött munkavállalókat nem veszi át saját állományába, a kölcsönzést a kölcsönbeadóval felmondja, és azt a tevékenységet, amelyet a kölcsönzött munkavállalók végeztek, mintegy "kiszervezi", eladja a külső vállalkozásnak. A kölcsönzött munkavállalók munkaviszonyát a törvényben előírtak szerint 2016. november 30-án, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével együtt megszüntették, egyben felajánlották nekik, hogy az előbb említett külső vállalkozással – amelyhez a "kiszervezés" történt – köthetnek munkaszerződést. Ebben az esetben a korábban kölcsönzött munkavállalók gyakorlatilag ugyanott dolgoznak, mint eddig, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Mi lesz azokkal a munkakörökkel, amelyekben eddig mint kölcsönzött munkavállalók dolgoztak? A munkáltató hivatalos közlése szerint ezek a munkakörök betöltetlenül maradnak, amely elméletileg azt jelenti, hogy a későbbiekben bármikor felvehetnek ezekbe a munkakörökbe munkavállalókat. Az új helyzetben az következik be, hogy egymás mellett fognak dolgozni a munkáltató saját és egy külső cég munkavállalói. Olyan álláspont is felmerült, hogy a munkáltató fenti eljárása színlelt szerződést is takarhat. A kölcsönzött munkavállalóknak munkaviszonyuk megszüntetése után szabad választásuk van abban, hogy hajlandók-e a korábban említett külső vállalkozásnál dolgozni vagy máshol elhelyezkedni. A munkavállalókat nem kényszerítették. Az kétségtelen tény, hogy a kölcsönzöttek állományában a munkavállalók ugyanazon juttatásokat kapták meg, mint a munkáltató belsős munkavállalói, most viszont a külső vállalkozónál információink szerint már csak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásban fognak részesülni. Abban az esetben, ha a munkáltató úgy döntött volna, hogy az öt év eltelte után átveszi őket, akkor a társaságcsoport kollektív szerződése – annak összes juttatásával – vonatkozna rájuk. Vélelmezhető-e a tudatosan alkalmazott színlelt szerződés esete? Követett-e el jogvitára alkalmat adó intézkedést a munkáltató, és érdemes-e a munkavállalónak jogvitát indítani?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönzött munkavállaló legfeljebb öt évig dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél [Mt. 214. § (2) bek.]. Egy átmeneti szabály értelmében azonban a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban ez az ötéves korlát csak 2011. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének jogalapja

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...a szakszervezet által megjelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő, munkaszerződéstől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének megszüntetése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a védett szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez. Ez a védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Keresetindítás és elévülés

Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató 2010 januárjában jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, mivel szóbeli felmondása az akkor hatályos régi Mt. rendelkezéseibe ütközött. A mostani szabályozáshoz hasonlóan a felmondást a munkáltató kizárólag írásban közölhette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyának felmondása

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy elektronikai cégnél. A kölcsönbe adóm felmondta a munkaviszonyomat, arra tekintettel, hogy megszüntette a szerződését ezzel a céggel, és így már nem tud ott foglalkoztatni. Ez jogszerű? Nincs olyan kötelezettsége, hogy ilyenkor máshol helyezzen el? A munkavégzésemmel kapcsolatban soha semmilyen kifogás nem volt. Jár-e nekem végkielégítés, felmondási idő?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. szerint a felmondás indokolása tekintetében a kölcsönbe adó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése is [Mt. 220. § (1) bek.]. Azaz a kölcsönbe adó a kikölcsönzés megszűnésével nyomban felmondást közölhet a munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
2
3