Végkielégítésre való jogosultság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele,hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évig fennálljon. Avégkielégítésre való jogosultság szempontjából azonban figyelmen kívül kellhagyni – többek között – a 30 napot meghaladó fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Csoportos létszámcsökkentés kormánytisztviselőknél

Kérdés: Kormánytisztviselői jogviszonyban állók tekintetében hogyan érvényesülnek az egyéb jogviszonyokban (Mt. és Ktv. hatályai alá tartozók esetében) irányadó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...védelemfennállása szempontjából ugyanis a felmondás (felmentés) közlésének időpontjaaz irány­adó [Mt. 90. § (4) bekezdés]. A felmentési idő pedig, ha a felmondásivédelem időtartama a tizenöt napot meghaladta, ezt követően csak tizenöt nap,ha pedig a harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...naptári negyedévrekifizetett munkabér kiszámításánál két különböző időszakra kifizetett munkabértkell figyelembe venni: egyrészt a felmentési idő azon részére kifizetettmunkabért vagy állásidőre járó személyi alapbért, amely időre a munkavállalótnem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...felhalmozódott szabadságátvagy annak egy részét a felmondási idő munkavégzési kötelezettséggel érintettrésze alatt is kiadhatja. A felmentési idő alatt ugyanis – mivel ekkormunkavégzési kötelezettség nem terheli a munkavállalót – nem lehet szabadságotkiadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a rendes szabadság csak a felmondási idő azonfelében adható ki, amelyikben a munkavállaló egyébként munkavégzésrekötelezhető; az ún. felmentési időben azonban nem lehet kiadni a szabadságot(EBH 2007. 1638.). Amennyiben a munkavállaló igénybe nem vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.