Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésa) a munkaidő-beosztástól eltér, ami munkanapon valósul meg, 50% bérpótlékra jogosult a munkavállaló, amely helyett a felek megállapodása alapján alapbérrel fizetett, azonos mértékű szabadidő is kiadható [Mt. 143. § (2) bek. a) pont, (3) bek.];b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...munkaidőre járó munkabéren felül jár. Az ellentételezés ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidőa) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Szabadság kiadása – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
Részlet a válaszából: […] A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ezt – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell megtennie, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet a válaszából: […] ...és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Az átalány tehát havonta fizetendő a felek megállapodása alapján, és magában foglalja a készenlét alatti rendelkezésre állás és a tényleges munkavégzés idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Bérpótlékszámítás – a törvénytől eltérő kalkuláció

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).
Részlet a válaszából: […] ...kell osztani [Mt. 139. § (1) bek.]. Ebből következik, hogy a bérpótlék számítási alapja tekintetében a 174 órás osztószámtól a felek megállapodása (illetve kollektív szerződés) térhet el általános szabály szerint. Mivel a kérdésben említett munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Pihenőnapi túlórák és díjazás

Kérdés: A pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés díjazásával kapcsolatos felvetésre szeretnénk választ kapni, esetleges bírósági határozat(ok) tükrében. Az Mt. 143. §-ának (1)-(4) bekezdései rendelkeznek a díjazásról. Az Mth. 85. §-ának (14) bekezdése indokolásából kitűnik, hogy az általános szabály a pénzbeli ellenérték megfizetése. Amennyiben a felek megállapodása alapján a 100% pótlék helyett 50% pótlék és másik pihenőnap alkalmazása lenne a díjazás, akkor – számításunk szerint – igen eltérő bér illetné meg a munkavállalót. A pihenőnappal való kompenzálásról ugyanakkor sok esetben a munkaszerződés megkötésekor kell döntenie a munkavállalónak, ezt a lehetőséget ugyanis a munkáltató a munkaszerződésben köti ki. Álláspontunk szerint az ilyen munkáltatói gyakorlat joggal való visszaélést jelent, mert effektíve kizárja az elsődleges díjazást, figyelmen kívül hagyva az Mt. 1. §-ában foglalt tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítását.
Részlet a válaszából: […] ...másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. § (4) bek.]. A kérdésben írtakkal ellentétben ez a jogszabályhely nem a felek megállapodásától teszi függővé a rendkívüli munkaidőért járó kompenzációt, hanem erről a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Készenléti jellegű munkakör – napi kilencórás részmunkaidőben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van-e mód napi 9 órás részmunkaidőben foglalkoztatni telepőrt, és a minimálbér, 161 000 Ft arányos részében, azaz 120 750 Ft alapbérben megállapodni? A munkaidőkeret 6 havi, és rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva úgy, hogy egy nap munkavégzést követően 2 nap pihenőnap következik. A havi 2008-as számú járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es biztosítotti bejelentésen a heti 45 óra lett feltüntetve. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes? A minimálbér arányosan lehet-e kevesebb a fent írtak okán?
Részlet a válaszából: […] ...teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő); ez – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el [Mt. 92. § (1)-(2) bek.]. A felek az adott munkakörre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...107. § b) pont] keletkezik, arra – az alapbéren felül – 50%-os bérpótlék is jár; ehelyett munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján fizetett szabadidő illeti meg a munkavállalót, amit legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló egészségének védelme, amelyekre akkor is tekintettel kell lenni, ha a mostani rendkívüli helyzetben egyes védelmi szabályok a felek megállapodásával gyengíthetők.(Kéziratzárás: 2020. 04 ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Készenlét díjazása – a kollektív szerződés szabályozásának korlátja

Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
Részlet a válaszából: […] ...térni (Mt. 165. §). Megítélésünk szerint ugyanakkor mindez nem ad arra felhatalmazást a kollektív szerződésnek, hogy az átvegye a felek megállapodásának szerepét, és a munkaszerződés helyett meghatározza, hogy az alapbér milyen egyéb bérelemeket foglal magában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2
3
6