7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Korengedményes nyugdíj vagy kedvezményes öregségi nyugdíj?
Kérdés: Iskolánk egyik tanárnője 1953. február 20-án született, rendelkezik 40 év szolgálati idővel. Kérelmet terjesztett elő, melyben kéri korengedményes nyugdíjba való vonulásához a munkáltatói hozzájárulást. Elutasítható-e ez azzal, hogy 40 éves jogviszonnyal való öregségi nyugdíjba vonulásra jogosult?
2. cikk / 7 Bértámogatás – a nettó létszámnövekedés megítélése
Kérdés: Munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódóan részesül cégünk bértámogatásban. A támogatás egyik feltétele, hogy a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze a munkanélküli felvétele. Megsértjük-e ezt a feltételt, és ezzel együtt vissza kell-e fizetnünk a támogatást, ha megszüntetjük az előrehozott öregségi nyugdíjazásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött néhány munkavállalónk munkaviszonyát?
3. cikk / 7 Korengedményes nyugdíjazás
Kérdés: Annak a férfinak, illetve nőnek, aki 1952-ben született, hány év szolgálati időre van szüksége ahhoz, hogy 2009-ben korengedményes nyugdíjazásáról megállapodást köthessen a munkáltatójával?
4. cikk / 7 Végkielégítés – előrehozott öregségi nyugdíjazás miatt felmentett közalkalmazottnak?
Kérdés: Férjem közalkalmazottként dolgozik egy iskolában 1986. május 1-je óta. 1948. december 28-án született, 2007. december 31-ig 42 év szolgálati időt szerzett. 2009 januárjában kérte munkáltatójától a felmentését, mivel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretne igénybe venni. A felmentést a munkáltató 2009. február 16-án közölte, a felmentés indoka: a közalkalmazott nyugdíjra való jogosultsága. A közalkalmazotti jogviszony 6 havi felmentési idővel 2009. augusztus 17-én szűnik meg, melynek a felét a férjemnek le kell dolgoznia. A munkáltató szerint nem jár számára végkielégítés. Amennyiben a férjem a nyugdíjazását 2009. augusztus 18-ától igényelné, járna-e részére végkielégítés, és ha igen, mennyi?
5. cikk / 7 Előrehozott öregségi nyugdíj vagy korengedmény nyugdíjazás?
Kérdés: 1952-ben született nő munkavállaló 40 éves szolgálati idővel rendelkezik. Ha előrehozott öregségi nyugdíjra csak 2011-ben, 59 évesen lesz jogosult, van-e arra mód, hogy 57 évesen, 2009-ben "megvásárolja" az előrehozott öregségi nyugdíjig hátralévő két évet? Amennyiben ez nem lehetséges, ám a munkáltató hozzájárulna ehhez, és kifizetné neki a "különbözetet", akkor elmehetne-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2009-ben?
6. cikk / 7 Kedvezményes jubileumi jutalom – nem jár az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe vevő köztisztviselőnek
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és 2008-ban megszereztem a jogosultságot az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuláshoz. Megvan a törvényben előírt szolgálati időm és az életkorom. A munkáltatóm beleegyezett a felmentésembe, csak nem tudunk megegyezni a járandóságaimról. A felmentési időmet már töltöm. Kérdésem: megillet-e engem a 40 éves közszolgálati jogviszony után járó kedvezményes jubileumi jutalom, ha a 35 éveset 2006-ban kaptam meg?
7. cikk / 7 Előrehozott öregségi nyugdíj – jogosultsági feltételek és a munkáltatói rendes felmondás
Kérdés: Véleményünk szerint az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj megállapítására vonatkozó társadalombiztosítási szabályok és az Mt. előírásai között ellentmondás van. Az Mt. 89. § (6) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a munkáltatónak nem kell megindokolnia a rendes felmondást, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló azonban csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban részesül, azaz amennyiben a nyugellátást kérelmére megállapították [Mt. 87/A. § (2) bek.]. A Tny. szerint viszont ahhoz, hogy ez utóbbira sor kerüljön, szükség van arra is, hogy az érintettnek ne álljon fenn munkaviszonya. Az ellentmondást tovább erősíti az Mt. 87/A. § (3) bekezdése, amely a munkavállaló számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá esik. Véleményünk szerint e körben nincs értelme előírni a tájékoztatási kötelezettséget, mivel a munkavállaló csak akkor esik az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá, ha a munkaviszonya már megszűnt.