17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szakmunkástanulói évek és a besorolás
Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
2. cikk / 17 Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása
Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
3. cikk / 17 Átirányítás – képesítési akadályokkal
Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
4. cikk / 17 Közszolgálati címek – "átvitel" áthelyezés esetén
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó egyik szervtől egy másik, szintén a Kttv. hatálya alá tartozó szervhez történő végleges áthelyezés esetén a kormánytisztviselő a Kttv. 126-128. §-aiban meghatározott címeket viheti-e tovább az áthelyezést kérő közigazgatási szervhez?
5. cikk / 17 Szabadsághalmozódás
Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
6. cikk / 17 Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"
Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
7. cikk / 17 Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása
Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellenőr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
8. cikk / 17 Közszolgálati jogviszony igazolása
Kérdés: Egyik kollégánk a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomba beszámítandó időtartam egy részét (tanulmányai alatt a nyári szünidőben 1968-ban és 1969-ben végzett munka) nem tudja eredeti iratokkal igazolni, mert a korábbi munkáltató megszűnt. A munkatársunk az egyik regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól hozott hitelesített fénymásolatot a munkaviszony-nyilvántartó lapokról (az általa beszámítani kért időtartamról), melyeken feltüntetésre került a munkáltató megnevezése, címe, bélyegzője, a munkaviszony időtartama. Elfogadható-e ez a betekintési jegyzőkönyv mellékletét képező munkaviszony-nyilvántartó lapról készített hiteles fénymásolat a munkaviszony igazolásához?
9. cikk / 17 Előmenetel-gyorsítás és az áthelyezés
Kérdés: Egy köztisztviselő a másik önkormányzattól áthelyezéssel kerül hozzánk. Az átadó önkormányzatnál a köztisztviselő gyorsított előmenetel szerint került besorolásra, így ahhoz képest a magasabb besorolási osztály legalacsonyabb fizetési fokozatába került át. Kérdésünk, hogy ekkor az év közbeni áthelyezéskor az új munkáltatójánál a korábbi magasabb besorolásra lesz jogosult, vagy a besorolása szerintire?
10. cikk / 17 Versenyvizsga – mindig feltétele a szakvizsgára bocsátásnak?
Kérdés: Az egyik köztisztviselőnk a kinevezését még a versenyvizsga-kötelezettség hatálybalépése előtt, 2009 januárjában kapta, így számára a kinevezésében alapvizsgát írtunk elő. A köztisztviselő a kinevezésében foglaltak szerint közigazgatási alapvizsgát tett. Mivel elérte a megfelelő szolgálati időt, bejelentettük közigazgatási szakvizsgára. Mielőtt elmenne szakvizsgázni, kell-e tennie versenyvizsgát is, vagy elég, hogy megvan az alapvizsgája? További kérdésünk, hogy van egy kollégánk, akinek a közszolgálati jogviszonya még 2007 áprilisában keletkezett, és az akkor hatályos szabályok szerint jogi végzettsége folytán mentesült az alapvizsga-kötelezettség teljesítése alól. Esetében, ha közigazgatási szakvizsgát szeretne tenni, akkor azt további (versenyvizsga) vizsgakötelezettség nélkül megteheti-e?