7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Szakképesítési szintek és besorolás
Kérdés:
Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.
2. cikk / 7 Besorolás és pótlék egyházi fenntartású bölcsődében
Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében munkaszerződést kötünk a dolgozóinkkal. 2022. február 1-jétől szeretnénk alkalmazni napi 4 órás részmunkaidőben egy munkavállalót, aki eddig közalkalmazottként dolgozott, szociális munkás egyetemi végzettséggel rendelkezik, és most végzi a kisgyermeknevelő-gondozó tanfolyamot. Ebben az esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor? Hogyan alakul az ő szociális ágazati összevont pótlékának összege, mivel még nem rendelkezik a felvételekor kisgyermeknevelő végzettséggel? A garantált bérminimummal számolunk?
3. cikk / 7 Kisgyermeknevelők besorolása
Kérdés: Intézményünkhöz kapcsolódik egy óvoda-bölcsőde, melynek a szervezeti és működési szabályzatában a kisgyermeknevelő beosztáshoz kisgyermek gondozó-nevelő szakképzettséget írnak elő, és hivatkoznak a Kjt., a 257/2000 évi Korm. rendelet, a 15/1998. NM rendelet ide vonatkozó passzusaira és képesítési előírásaira. A közalkalmazottak között kisgyermeknevelőként jelenleg középfokú szakképzettségűek (OKJ) vannak, azonban az egyik hölgy elkezdett egy felsőfokú iskolát, hogy F kategóriába léphessen a későbbiekben. Ez esetben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet "II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen" meghatározott végzettséget hogyan kell tekinteni? A SzMSz nem mondja ki, hogy közép- vagy felsőfokú végzettség szükséges a munkakör betöltéséhez, de nyilván, ha felsőfokú végzettsége lesz a közalkalmazottnak, olyan illetményt szeretnének biztosítani számára, viszont elvárásnak sem szeretnék meghatározni, hiszen középfokú végzettségű kisgyermeknevelő is van az intézményben. Megoldás lehet az, ha kiveszik az SzMSz szövegéből a 257/200. Korm. rendeletre való hivatkozást? Szükséges egyáltalán ez a lépés? Mi a teendő, hogy mindkét kategóriában továbbfoglalkoztathatóak legyenek a közalkalmazottak, de végzettségüknek megfelelő illetménybesorolást kaphassanak?
4. cikk / 7 Besorolás kisgyermeknevelő szakképzettséggel
Kérdés: A munkavállaló 2009. augusztus 3-ától áll közalkalmazotti jogviszonyban bölcsődei dajka munkakörben, besorolása jelenleg D/8. Ezt megelőzően 1998. június 27-től 2009. augusztus 2-ig több jogviszonya volt, de nem költségvetési szerveknél. 2021. február 17-én szerezte meg a kisgyermeknevelő szakképesítést, és 2021. október 1-jével szeretnénk kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatni. Helyesen járunk el, ha korábbi besorolási fokozatát figyelembe véve E/8-ba soroljuk át, vagy ettől eltekintve, csak a közszférában eltöltött jogviszony időtartamát, illetve a kisgyermeknevelői végzettség megszerzésének dátumát kellene figyelembe venni a besoroláskor, és így E/5-be sorolni?
5. cikk / 7 Közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá
Kérdés: Intézményünknek a városi humánsegítő és szociális szolgálat a fő tevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma: 873000; szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. "A költségvetési szerv alaptevékenysége: a városi humánsegítő és szociális szolgálat otthoni egészségügyi szakellátást végez, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatásokat biztosít. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozást, a fiatalokra figyelemmel ifjúság-egészségügyi gondozást biztosít. Az idősek védelme, segítése érdekében házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, valamint időskorúak és demens betegek tartós bentlakásos ellátását, az idősek nappali ellátását biztosítja. A családok segítése érdekében család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, valamint gondoskodik a gyermekek bölcsődében történő ellátásáról, a gyermekek átmeneti ellátásáról. Biztosítja a rászorulók részére az intézményi étkeztetést. Segítséget nyújt fogyatékos személyek részére, illetve városgazdálkodási egyéb feladatokat lát el."
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?
6. cikk / 7 Szakmunkások besorolása – nem változik
Kérdés: A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
7. cikk / 7 Kollégiumi nevelőtanár – a besorolás kérdései
Kérdés: Egy kolléganőnk Csehszlovákiában a bankszférában dolgozott 1972-től 1981-ig, középiskolai végzettséggel rendelkezett. Átjött Magyarországra 1981-ben, és 1986-ig egy vasipari vállalatnál állt alkalmazásban. 1987 januárjától képesítés nélküli nevelőként dolgozott egy iskolában. 1991-ben kapott szlovák szakos általános iskola tanári diplomát. 2004-ig dolgozott folyamatosan közalkalmazottként, tanárként egy iskolában, majd 2004-től munkanélküli. 2008 júniusában befejezi egy egyetem pedagógiai szakát. Kollégiumi nevelőtanárként szeretnénk alkalmazni középiskolánk kollégiumában. 1997 óta magyar állampolgár, a szlovák állampolgárságát is megtartotta. Csehszlovákiában lévő munkaviszonyát el kell-e ismerni a besorolás éveinek szempontjából? Magyarországon a vasipari vállalatnál végzett munkaviszonyát el kell-e ismernem? A szlovák szakos általános iskolai tanári diplomája alapján alkalmazhatnánk-e kollégiumi nevelőtanárnak (iskolánkban angol és német nyelvet tanulnak jelenleg a tanulók, egy 12. évfolyamos osztály orosz nyelvet tanul, szlovákot nem akarunk indítani), vagy csak a megszerzendő pedagógia szakos egyetemi végzettsége alapján lehetne-e felvenni?
