11 talált cikk a nyugdíjas , bejelentés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel megszüntetjük közalkalmazotti jogviszonyát 2021. március 16-án. Felmentési idejéből a munkával töltött időszak 2021. március 16. – 2021. július 16.; munkavégzés alóli felmentése 2021. július 17. – 2021. november 16-ig tart. Szeretnénk ezt a kollégát továbbfoglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben óvodapedagógusként. Megtehetjük-e ezt a felmentési idő letöltése után, vagy esetleg a felmentési idő letöltése nélkül? Milyen lehetőségeink vannak erre? Kérelmezni kell-e a továbbfoglalkoztatást, ha igen, kinek (a közalkalmazottnak vagy a munkáltatónak), és mely szervnél?

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonya már végkielégítésre jogot adó időtartamú. Már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért felmerült, hogy felmondásnál végkielégítést nem fizetnénk neki. Viszont nem tudjuk, hogy a szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e? Milyen módon szüntethetjük meg a munkaviszonyát úgy, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni a munkavállalónak?

Kérdés: Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, áprilisban elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt. Ekkor szeretnék nyugdíjba menni, ezért arra gondoltam, hogy megkérem a munkáltatómat, mentsen fel, majd megbeszélem vele, hogy utána nyugdíjasként alkalmazzon, így megkapnám az ellátást és a béremet is. Szeretném tudni, hogy ennek az elképzelésnek van-e bármi akadálya, vagy ha a munkáltató beleegyezik, akkor megoldható, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzak?

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.

Kérdés: Mikortól dolgozhat az az 58 éves, 40 év szolgálati idővel rendelkező nő, akinek 2011. október 31-én szűnik meg a munkaviszonya, és 2011. november 1-jétől igényli a kedvezményes nyugdíjat? 2011. november 7-től vállalhat-e munkát, vagy meg kell várni a nyugdíjat megállapító határozatot, és csak az után?

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?