Készenléti jellegű munkakör – napi kilencórás részmunkaidőben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van-e mód napi 9 órás részmunkaidőben foglalkoztatni telepőrt, és a minimálbér, 161 000 Ft arányos részében, azaz 120 750 Ft alapbérben megállapodni? A munkaidőkeret 6 havi, és rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva úgy, hogy egy nap munkavégzést követően 2 nap pihenőnap következik. A havi 2008-as számú járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es biztosítotti bejelentésen a heti 45 óra lett feltüntetve. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes? A minimálbér arányosan lehet-e kevesebb a fent írtak okán?
Részlet a válaszából: […] ...lesz. Ez a munkaszerződésben alapbérként rögzíthető legalacsonyabb összeg ehhez a munkaidőhöz. A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentéseknek nincs munkajogi anyagi jogi hatása, azaz nem érinti a megállapodás jogszerűségét, ha technikai okokból csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Intézményvezető – másik kerületben szakmai tanácsadóként

Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény vezetője vagyok. Egy, nem a mi kerületünkben működő szociális intézménnyel köthető-e megbízási szerződés szakmai tanácsadóként megbízva? Ha a válasz a kérdésre nem, hogyan és milyen formában tudom ezt a feladatot heti 3 órában ellátni, esetleg egyéni vállalkozóként? Milyen lehetőségek vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szociális intézménnyel szakmai tanácsadásra kötendő megbízási szerződés, akkor is terheli Önt a jogviszony létesítésének előzetes bejelentési kötelezettsége a munkáltatója felé a Kjt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezt írásban kell megtennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Közalkalmazottak összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
Részlet a válaszából: […] ...írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. Sem engedélyezési, sem bejelentési kötelezettség nem terheli a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Dupla jogviszony – szimpla jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik tanárunk szeptember 1-jén fogja elérni a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, jubileumi jutalomra válik jogosulttá. A problémánk az, hogy nálunk és egy másik iskolában is félállásban dolgozik. A Kjt. 78. §-a ilyen esetről nem mond semmit. Hogyan kell eljárni? Mindkét iskola fizeti a jubileumi jutalom felét? Vagy duplán jogosult jubileumi jutalomra a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségbőlpedig az következik, hogy a két munkáltató (amelynek egymásról azösszeférhetetlenségi szabályok által előírt bejelentési, illetve engedélyezésikötelezettség alapján tudnia kell) és a közalkalmazott megállapodjanak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Zeneszolgáltatás – de milyen jogviszony?

Kérdés: Egy cégnél dolgozom főállásban, ahol egy évzáró céges rendezvényen én szolgáltatnám a zenét. Nincs vállalkozói igazolványom, nem vagyok számlaképes, csupán hobbiszinten, otthon foglalkozom a zenéléssel. Ezért én a cégtől nem kérek semmiféle juttatást, csupán annyit, hogy biztosítsák a rendezvényre a hang- és fénytechnikát. Kérdésem: mindez milyen jogviszonynak minősül? Kell-e nekem valamilyen szervhez bejelentenem erre az egy estére szóló tevékenységem, és ha igen, milyen formában? Kell-e nekem vagy a cégnek, ahol dolgozom, fizetnem valamilyen közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...(Tao-tv.) szerintaz adott rendezvényhez (is) köthető bevételei után terheli társasági adózásikötelezettség. Mindezek alapján Önt bejelentési kötelezettség sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.