Megváltozott munkaképesség – a pótszabadság arányosítása

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk 2021. augusztus 16-tól keresőképtelenség miatt 2022. május 16-ig távol van. Megváltozott munkaképességét 2021. december 15-én állapították meg, mely dokumentumot 2022. május 4-én mutatta be. Az évenkénti öt nap pótszabadság a 2021. évre vonatkozóan visszamenőleg megállapítható-e, ha igen, akkor teljesen, vagy csak a megállapítástól számítva részarányosan illeti meg? A munkaviszony megszűnése esetén az öt munkanap pótszabadság megilleti őt, vagy a megszűnés napjáig az alapszabadsághoz hasonlóan azt is arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági támogatásra, illetve vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár (Mt. 120. §). A szabadság törvényben meghatározott mértéke naptári évre jár. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságának arányosítása

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 10 munkanap pótszabadságra jogosítja a koronavírus-világjárvány elhárításában részt vevő, az 1. § (1) bekezdésében felsorolt területeken foglalkoztatottakat. Ezt a pótszabadságot az Mt. 121. §-a alapján kell-e arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...mértékét a jogszabály egységesen 10 munkanapban határozza meg, bármilyen további részletszabály nélkül. Így a pótszabadság arányosításának nincs helye arra tekintettel, hogy a foglalkoztatott milyen időtartamban vett részt a pandémia elleni védekezésben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Szabadság – arányosítás a jogviszonymegszűnés okán

Kérdés: A köztisztviselőnek a tárgyévet megelőző évről (2020) 9 nap ki nem adott szabadsága van. AKttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Ennek értelmében a köztisztviselő tárgyévi szabadsága: 25 munkanap alapszabadság és 11 munkanap, a besorolása szerinti pótszabadság, valamint az előző évről áthozott 9 munkanap ki nem adott szabadság. A tárgyévben (2021) összesen így 45 munkanap szabadság illeti meg. A köztisztviselő 2021. július 3. napjától nyugdíjra lesz jogosult. A Kttv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselő részére, ha jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Jelen esetben a 2021. január 1. és július 2. közötti időszakra, az időarányos szabadság számításnál a tárgyévet megelőző (2020. évről áthozott), de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanapot is arányosítani kell a jogviszony megszűnésekor, vagy az külön kezelendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A 2021. január 1. és a jogviszony megszűnésének dátuma (2021. július 2.) közötti időszakra járó időarányos szabadság számításánál a tárgyévet megelőző évről (2020. évről) áthozott, de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: Egyik munkavállalónk április 1-jével lépett be a céghez, de pár nappal később közlekedési balesetet szenvedett, és két hónapig keresőképtelen volt. Hogyan kell ezek alapján megállapítani az őt megillető szabadságot? A munkavállalót életkora alapján két munkanap pótszabadság illeti meg, és egy újszülött gyermeke van.
Részlet a válaszából: […] ...két nap életkori pótszabadság jár [Mt. 121. § (2) bek.]. Megjegyezzük, hogy az apai pótszabadságra egyáltalán nem alkalmazandó az arányosítási szabály [Mt. 121. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a férfi munkavállalót akkor is megilleti az öt (ikrek esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése az Mt. szabályainak "megfelelő alkalmazását" írja elő a hallgatói munkaszerződésre. Ebből következően meg kell állapítani a hallgató munkaidejét (teljes vagy részmunkaidő) és munkaidő-beosztását. A hallgató jogosult szabadságra is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Pótszabadságok és az időarányosítás

Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítandó. Ahogy az év közben bekövetkező jogosultságnál sem, az év közben megszűnő feltétel esetén sem lehet alkalmazni az időarányosítást. Az időarányosítási szabály ugyanis csak akkor irányadó, ha maga a munkaviszony kezdődik vagy szűnik meg év közben [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság

Kérdés: Ha egy munkavállaló év közben lép be a céghez, illetve év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a gyermek után járó pótszabadság időarányosan jár? GYES-ről visszatérő dolgozónak mely időszakra jár a gyermek utáni pótszabadság? Csak a TGYÁS és a GYED első 6 hónapjára?
Részlet a válaszából: […] ...belépő munkavállalónak, aki egy gyermeket nevel, a tárgyévre egy munkanap szabadság jár a gyermek után. Nem kell azonban alkalmazni az arányosítást, ha a gyermek év közben születik, vagy év közben tölti be a tizenhatodik életévet, feltéve hogy a munkaviszony egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság időarányosítása

Kérdés: Az Mt. értelmében két nap pótszabadság jár a fogyatékos gyermekek után, amit a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat alapján adunk meg. Ha munkavállalónk év közben lépett be, akkor időarányosítani kell ezt a két napot? A munkavállaló által bemutatott orvosi igazolás egyébként is csak augusztus hónapig szól. Abban az esetben is időarányosítani kell, ha esetleg egy újabb felülvizsgálat már nem igazol egy tartós betegséget?
Részlet a válaszából: […] ...szűnt meg, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az időarányosítást tehát csak az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén lehet alkalmazni. Ha a pótszabadságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Részmunkaidős munkavállaló – csökkenthető-e a szabadsága?

Kérdés: A cégnél dolgozó egyik munkavállaló a családi életére hivatkozva kérte részmunkaidős foglalkoztatását. Az igényének megfelelően módosítottuk a szerződését, így a hét minden munkanapján rövidebb munkaidőben dolgozik. Felmerült bennünk, hogy a napi 8 órában foglalkoztatottakkal összehasonlítva a részmunkaidős munkavállaló napi 6 órás – és sajnos az átlagtól elmaradó, nem az elvártaknak megfelelő – munkája után járó szabadság csökkenthető-e részmunkaidejével arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...és a teljes munkaidő arányában megállapított távolléti díjjal szemben aszabadság mértékénél a fentieken túl azért sem alkalmazhat arányosítást, mertaz időarányosság elvét részmunkaidő esetén akkor rendeli alkalmazni, ha ajogosultság a munkában töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.