4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?
Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
2. cikk / 4 Kötelező bérkorrekció
Kérdés: Nemrég szültem, januártól vagyok TGYÁS-on. A munkahelyemen az éves bérfejlesztés teljesítményértékelés alapján történik. Az idei béremelés a tavalyi teljesítmény alapján. Előfordulhat-e, jogszerű-e, ha a munkáltatóm nem emeli a béremet, mert jelenleg nem dolgozom? Fordulhatok-e jogorvoslatért bírósághoz, ha amúgy az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményem volt, és ez alapján megilletne a béremelés?
3. cikk / 4 Cafeteria – visszamenőlegesen is jár?
Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
4. cikk / 4 Munkabéremelés – kötelező vagy csak lehet
Kérdés: A munkaszerződésben benne foglaltatik: a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a havi alapbér összegét rendszeresen, de legalább évente egyszer felülvizsgálja. Ennek keretében a munkavállaló teljesítményét, valamint az évi infláció mértékét figyelembe véve a lehetőségek függvényében minden év január 1-jével a KSH által közzétett előző évi inflációs ráta legalább 80%-val a személyi alapbért megnöveli. Kérdés, hogy erre a kikötésre alapítva lehet-e az eltelt két évben meg nem valósított munkabéremelést kikövetelni?
