Külföldiek kölcsönzése magyar munkavállalók helyére

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzésben a munkaviszony a kölcsönbe adó és a munkavállaló között áll fenn; a kölcsönvevő és a munkavállaló közötti kapcsolatra az ún. kikölcsönzés [Mt. 214. § (1) bek. e) pont] intézménye vonatkozik. A kikölcsönzés megszüntetésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szakszervezet – a képviselet és a képviselő

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató esetében a szakszervezet 2021-ben hivatalosan bejelentette, hogy az egyik köztisztviselő választott szakszervezeti tisztségviselőként munkajogi védelemre jogosult. 2022-ben a köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A közszolgálati jogviszony megszűnését követően a volt köztisztviselő választott tisztségviselőnek minősül-e még a munkáltatónál, van-e bármilyen joga egyeztetéshez? A jogviszony megszűnését követően sem a szakszervezet nem jelölt meg új képviseletre jogosult köztisztviselőt, sem a volt köztisztviselő nem jelezte, hogy a továbbiakban hogyan és milyen módon lehet őt elérni, ha a Kttv. alapján a szakszervezettel történő egyeztetésre lenne szükség. Ebben az esetben a szakszervezet a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e?

Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, hogy a kérdésben említett szakszervezet ilyen-e vagy sem, ugyanis egyfelől nem kizárt, hogy a szakszervezetnek az adott közigazgatási szervnél van másik – egyébként a Kttv. 201. §-a alapján "munkajogi védelemre" nem jogosult – tisztségviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Munkáltató és szakszervezet összefonódása

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy a főnököm és a szakszervezeti bizalmi egy és ugyanazon személy?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, vagy az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak [Mt. 231. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Szakszervezeti tagság nyugdíjas-szövetkezet tagjaként

Kérdés: Cégünk nyugdíjas-szövetkezeten keresztül foglalkoztatja több korábbi munkavállalóját. Egyikük szakszervezeti védett tisztségviselő volt, és ez a státusza fennmaradt. "Bizalmiként" továbbra is eljárhat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban állna a tisztségviselő; e körben kizárólag a szakszervezet alapszabálya, belső működési rendje az irányadó, amit a munkáltató (foglalkoztató) nem vizsgálhat. Munkaviszony hiányában viszont a tisztségviselő munkajogi védettsége megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Szakszervezeti tisztviselő részére adott információk felhasználása

Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?
Részlet a válaszából: […] ...minden információt a kérdés szerinti szigorú titoktartási kötelezettség alá von, mivel a kifejezetten bizalmasan vagy üzleti titokként átadott információk esetében is csak a nyilvánosságra hozást tiltja a törvény, tehát a generális közlési tilalom még ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Üzemi tanácstag – munkajogi védelem nélkül

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Szakszervezeti tisztviselők – változó védelem

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?
Részlet a válaszából: […] ...lehet egy szakszervezetnek.A korábbi szabályozástól eltérően azonban az olyan szakszervezetitisztségviselők száma, akik az adott munkáltatónál a fentiekben ismertetett munkajogivédelemben részesülhetnek, jóval korlátozottabb lesz. Az Mt. 273....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...kell határoznia. A mérlegelés során saját akadálymentesműködését kell szem előtt tartania, és általában azt kell vizsgálnia, hogy azadott körülmények mellett a tisztségviselő jogviszonyának megszüntetése eseténa szakszervezet zavartalan működése biztosítható-e;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.