Készenléti jellegű munkakör és a munkaszüneti nap

Kérdés: Cégünknél két olyan munkavállalói csoport is van, akik készenléti jellegű munkakörben, 24/48 órás munkarendben dolgoznak (mindenki más napi nyolc órában). Az egyik csoport fegyveres őr, akik az év 365 napján őrzik a telephelyet. A másik csoport villanyszerelő, akik a transzformátorállomást szintén 365 napon át felügyelik. Háromhavi munkaidőkeret van nekik elrendelve. Az Mt. szerint nem dolgozhatnának ünnepnapon, de az őrzést és a felügyeletet akkor is el kell látni. Mi a törvénynek megfelelő megoldás? Dolgoztathatjuk-e a készenléti jellegű munkavállalóinkat ünnepnap is 24 órában?
Részlet a válaszából: […] ...működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Kiküldetés helyett kölcsönzés?

Kérdés: Szellemi munkakörben dolgozó kollégáink körében rendszeres, hogy kiküldetést teljesítenek cégünk dán anyavállalatánál. Sokszor van példa arra is, hogy a cégcsoport más leányvállalataihoz küldjük ki őket, továbbképzésekre, megbeszélésekre, szerte az egész világon. Erre tekintettel felmerült, hogy cégünk felvenné a tevékenységek körébe a munkaerő-kölcsönzést is. Ezzel egyszerűbbé válhatna a kollégák mozgatása. Van erre jogi lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy a munkaerő-kölcsönzésitevékenység folytatásának szigorú jogszabályi feltételei vannak. Kölcsönbeadócsak a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a veletagsági viszonyban nem álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszából: […] ...különösen:– a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlatiidőről,– a foglalkoztatás helyéről, idejéről,– az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról,– a várható kereseti lehetőségről [118/2001. Korm. rendelet:11. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Előadóművészek közvetítése mint magán-munkaközvetítés?

Kérdés: Tanácsadással foglalkozó ügynökségünk szeretné bővíteni a profilját előadóművészek, táncművészek külföldre történő közvetítésével. A munkaközvetítés ezen formájához milyen feltételeknek kell megfelelnünk ahhoz, hogy magán-munkaközvetítőként nyilvántartásba vetethessük ügynökségünket?
Részlet a válaszából: […] A 118/2001. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjaalapján a rendelet alkalmazási körébe nem tartozik az a közvetítői tevékenység,amelynek keretében színházi és művészeti ügynökség művészeket közvetít. Ígyértelemszerűen nincs szükség az ügynökségük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Magán-munkaközvetítés – vagyoni biztosíték

Kérdés: Cégünk tevékenységi körébe tartozik 2006 óta a belföldre történő magán-munkaközvetítés, valamint a munkaerő-kölcsönzés. Tudomásunk szerint jogszabály-módosítás következtében a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához is vagyoni biztosítékot kell letétbe helyezni. A jogszabály-módosítás értelmében cégünknek is, vagy csak a módosítást követően az említett tevékenységekbe kezdőknek kell-e letétbe helyezniük a vagyoni biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...a 118/2009. Korm.rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja szerint a munkaügyiközpont törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve amagán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és ezzelegyidejűleg szintén törli a nyilvántartásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Vagyoni biztosíték belföldre irányuló szolgáltatásnál

Kérdés: Cégünk tevékenységi körét ősztől ki szeretnénk bővíteni a munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenységekkel. Terveink szerint kizárólag belföldre irányulóan végeznénk az említett tevékenységeket. Szükséges-e cégünk hatósági nyilvántartásba vételéhez ilyenkor a vagyoni biztosíték letétele? Ha igen, a két tevékenységért együttesen kell letétbe helyezni a vagyoni biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...támasztja az is alá, hogy amennyiben akár amunkaközvetítői, akár a munkaerő-kölcsönzési tevékenység megszüntetésrekerülne, csak az adott tevékenység érdekében elhelyezett letét szüntethető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Magán-munkaközvetítő tevékenység folytatása

Kérdés: Magyar informatikai szakemberek kiküldését tervezi tanácsadási tevékenységgel foglalkozó társaságunk fejlődő országokban letelepedett cégekhez. Milyen jogszabályi feltételeket kell teljesítenünk ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...az informatikai szakemberek és a külföldimunkaadók között jön létre a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, és atanácsadó céggel nem állnának a szakemberek foglalkoztatásra irányulójogviszonyban, a tanácsadó cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.