4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés
Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?
2. cikk / 4 Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon
Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
3. cikk / 4 Más munkavállalót megillető munkabér visszakövetelhetősége
Kérdés: Két munkavállalónk élettársként élt, és közös bankszámlájuk volt, amelyre mindkettejük fizetése utalással került kifizetésre. Az élettársi kapcsolat megszakadt, és az egyik munkavállaló be is jelentette, hogy új bankszámlaszámra kéri a fizetését. Ez az információ viszont későn jutott el a bérszámfejtési osztályra, és a fizetése a korábbi közös számlájukra került elutalásra. Ilyen esetben a munkáltató alappal követelheti vissza a másik munkavállalótól azt a bért, amelyet tévedésből utalt rossz helyre?
4. cikk / 4 Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben
Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?