8 talált cikk a kifogás , GYES kifejezésre

Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?

Kérdés: A munkáltató egy civil szervezet, amelynek vezetője heti 40 órában látja el a feladatát. Ténylegesen csak ritkán van ennyi feladat, ezért a munkavállaló jelezte, szeretne egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonyt létesíteni egy másik (teljesen eltérő profilú) egyesülettel, ahol gazdasági vezető lenne. Mivel ott is vezető állású munkavállalóként foglalkoztatnák, felmerült a kérdés, hogy ez lehetséges-e? Lehet-e ugyanaz a munkavállaló egyszerre két munkáltatónál is vezető állású?

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta – mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény –, nem kap semmit?

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.

Kérdés: Kollektív szerződésben meghatározható-e kifogási jog a szakszervezetnek? Belefér-e ez a felek közötti kapcsolatrendszerbe?

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?

Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?

Kérdés: Az egyik kolléganőnk illetményét még 2006-ban eltérítettük. Ezt követően gyermekével GYES-re ment (majdnem 3 év). Most újra visszajön, és szeretné a régi, eltérített illetményét kapni. A kolléganő korábbi munkája mindig kifogástalan volt. Kérdésem, hogy most, mikor visszajön, év közben is eltéríthetjük-e az illetményét?