10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Szabadságátvitel az új jogviszonyba
Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
2. cikk / 10 Esélyteremtési illetményrészre való jogosultság
Kérdés: Óvodai intézményünk a 402/2023. Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett településként szerepel. A Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése szerint a pedagógust és az oktató-nevelő munkát segítő munkakörben foglalkoztatottakat esélyteremtési illetményrész illeti meg. A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (4) bekezdése további feltételt szab a munkaidő 50 százalékára vonatkozóan, melynek értelmezésében kérném a segítségüket. Nem egyértelmű számomra, hogy az intézményvezető, az óvodatitkár és a dajka munkakörben foglalkoztatott jogosult-e a 20% illetményrészre?
3. cikk / 10 Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
4. cikk / 10 Bölcsődei dajka – végzettség és besorolás
Kérdés: Kisgyermekgondozói végzettséggel lehet-e valaki bölcsődei dajka? Hogyan kell besorolni?
5. cikk / 10 Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán
Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
6. cikk / 10 Bölcsődei dajka munkakörhöz szükséges végzettsége
Kérdés: Harminc éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen. Ha öt év múlva elmegyek korkedvezményes nyugdíjba, akkor kötelező-e a bölcsődei dajka tanfolyamot elvégeznem?
7. cikk / 10 Dajkák végzettsége
Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
8. cikk / 10 Műszakpótlék bölcsődei dolgozók esetén
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott bölcsőde 06.00-17.00 óráig tart nyitva, a közalkalmazottak munkaidő-beosztása az alábbiak szerint alakul. A kisgyermeknevelők az 1. héten: 7.00-13.20-ig, a 2. héten 8.40-17.00-ig, míg a bölcsődei dajkák az 1. héten: 6.00-14.20-ig, a 2. héten: 9.40-17.30-ig, a 3. héten: 6.40-15.00-ig, míg a 4. héten: 9.20-17.10-ig felváltva dolgoznak. A kérdésem, hogy a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján ezáltal jogosultak lesznek a közalkalmazottak műszakpótlékra? Kell-e alkalmazni ilyen esetben az Mt. 141. §-a (2) bekezdésének fogalmi meghatározását?
9. cikk / 10 Fiatalkorúakkal foglalkozó közalkalmazottak erkölcsi bizonyítványa
Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?
10. cikk / 10 Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése
Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.