Munkába járás költsége – megtéríthetőség a CSED és a GYED folyósítása alatt

Kérdés: A CSED és a GYED idejére hazautazási költségtérítést fizethetünk-e a kismama részére?
Részlet a válaszából: […] ...tilalma miatt a munkavállaló a CSED igénybevétele mellett a munkaviszonyában nem dolgozhat, munkát nem végezhet.A gyermekgondozási díj (GYED) legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés

Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...végéig minden utazás, amit a munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben teljesít, munkaidőnek számít. Az utazási idők közül egyedül az otthonról történő munkába utazás, illetve a munkából hazautazás nem minősül munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Osztott munkaidő-beosztás

Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.
Részlet a válaszából: […] ...két részlete között csak hét óra telik el. A törvénynem tartalmaz kifejezett előírást ennek az időköznek a minimális mértékére.Egyedül a munkaközi szünet kapcsán írja elő, hogy annak mértéke legfeljebb egyóra lehet (Mt. 122. §). Ebből az következik, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Utazási költségtérítés – megoszthatóak-e a költségek?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezném, hogy amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen ilyen számlát bárhonnan szerezhetnek, és nem tudunk meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet a válaszából: […] ...mértékére – és nem a felére – jogosult. A más által vezetett gépjárműesetében munkába járás címén költségtérítésre egyedül a 39/2010. Korm. rendelet4. § c) pontjában foglalt esetben jogosult az a mozgáskorlátozott vagy súlyosanfogyatékos munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezzük: amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz, vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, hogy a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen üzemanyagszámlát bárhonnan szerezhetnek, és a munkáltató nem tud meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet a válaszából: […] ...mértékére – és nem a felére – jogosult.A más által vezetett gépjármű esetében munkába járás címén költségtérítésreegyedül a 39/2010. Korm. rendelet 4. § c) pontjában foglalt esetben jogosult aza mozgáskorlátozott vagy súlyosan fogyatékos munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Munkába járás – adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet egyik alapvető célja, hogy amunkavállalókat a közösségi közlekedési eszközök igénybevételére ösztönözze,feltéve hogy adott esetben van lehetőség közösségi közlekedési eszközigénybevételére. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-a értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.