Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 161. §-ának (1) bekezdése "a 158. § (1) bekezdés szerinti érintettre" vonatkozik, azaz:– arra a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, óvodában, iskolában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Közalkalmazott pótszabadsága téves besorolás esetén

Kérdés: Intézményünknél a revízió során kiderült, hogy egy közalkalmazott tévesen volt besorolva. Az előresorolás után az elmúlt három évre visszamenőleg kiszámolt többletszabadságait mikor és hogyan veheti ki a dolgozó? Milyen szabályai vannak ennek?
Részlet a válaszából: […] ...minél előbb kiadni az elmaradt szabadságnapokat. A szabadság pénzbeli megváltására azonban ebben az esetben sem kerülhet sor, ez egyedül a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor lehetséges, pontosabban, ekkor kifejezetten kötelező az időarányosan járó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Elévülési idő lerövidítése a munkaszerződésben

Kérdés: Cégünknél felmerült annak szükségessége, hogy a munkaviszonyból származó igények elévülését bizonyos esetekben a törvényben meghatározott hároméves elévülési időnél rövidebben határozzuk meg. Mivel ezt a törvény kifejezetten nem tiltja meg, álláspontunk szerint ennek nincs akadálya. Helyesen gondoljuk, hogy a felek egyező akaratával a munkaszerződésben ez a kérdés szabályozható?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg. Egyébesetekben – azaz pl. akkor, ha egy rendelkezés az Mt. első, második vagynegyedik részében található – a felek sem a kollektív szerződésben, sem amegállapodásukban nem térhetnek el. Mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 132. § (2) bekezdése a szülők döntésére bízza, hogymelyikük veszi igénybe a gyermek után járó pótszabadságot. A Csjt. szerint aszülői felügyeletet a szülők – ellentétes megállapodásuk hiányában – együttesengyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.