Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatással kapcsolatban hozott döntés (ideértve az egyes munkavállalói csoportok kialakítását is) a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése. Ezzel szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Cafeteria keretében biztosított juttatás – nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, vagyis a végzett munkában és annak ellenértékében. A munkabér tehát a munkavégzés ellenértéke, mely megállapítható időbér vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni. A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet [Mt. 154. § (1)-(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Kollektív szerződés ennél akár hosszabb, munkaszerződés csak rövidebb határidőt állapíthat meg [Mt. 157. § (1) bek., 165. §]. Határidőn túli fizetés esetén a késedelem idejére – a késedelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkabér utalvány formájában

Kérdés: Árufeltöltőként alapbérem havi nettó 100 000 forint. A munkáltató úgy döntött, hogy csak 80 000 forintot fizet ki készpénzben, a fennmaradó összeget utalvány formájában nyújtja, amit a munkahelyemen vásárolhatok le. Jogszerű-e a munkáltató döntése?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 42. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni, és munkabért fizetni. A 154. § (1)-(2) bekezdése pedig azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltatónak a kifizetéseket az Mt.-ben foglaltak szerint kell teljesítenie. E szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés ellenértéke a munkabér. A munkabérmeghatározható teljesítménybérként is (Mt. 143. §). A munkabért – jogszabályeltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kellmegállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.