10 talált cikk a szakszervezeti tisztségviselő védelme , új Mt. kifejezésre címkeként hozzárendelve

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.

Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?

Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?

Kérdés: Műszakvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát szeretnénk felmondani, mivel létszámcsökkentés következtében túl sokan maradtak a munkakörben, és nem tudunk mindenkire műszakot bízni. A műszakvezetőnk azonban védett szakszervezeti tisztviselő, és a szakszervezet nem járul hozzá a megszüntetéshez, arra hivatkozással, hogy a tisztviselőjük megkapta az összes tag után járó munkaidő-kedvezményt, így végeredményben nem lesz munkaszervezési problémánk; és egyébként is szükséges a tisztviselő tevékenysége a szakszervezet működéséhez. Nem szeretnénk egy munkavállalót csak azért fizetni, hogy szakszervezeti tisztséget tölthessen be. Mit tudunk tenni?

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!

Kérdés: A napokban az egyik szakszervezet bejelentette a tisztségviselőit, de nem jelölte meg, hogy kik minősülnek védett tisztviselőknek. Kérdésem, hogy a munkáltatónak ilyen esetben hogyan kell eljárnia, ha az egyik tisztviselő munkaviszonyát kívánja felmondani?

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?