Szabálytalan hibaelhárítás és a munkaadói kárfelelősség

Kérdés: A telephelyünket egy másik vállalkozástól béreljük a benne lévő gyártáshoz használt gépekkel együtt. A megállapodás szerint a bérbeadó köteles a gépek munkavédelmi megfelelőségét biztosítani, és azt folyamatosan ellenőrizni. Az egyik ilyen sarokcsiszoló gép használata során egy munkavállalónk balesetet szenvedett; mint kiderült, már huzamosabb ideje védőburkolat és fogantyú nélkül, az előírtnál nagyobb méretű korong használatával dolgozott. Amikor a korong beszorult, az előírásokban foglaltaktól eltérően, leállítás nélkül, egy rántással próbálta kiszabadítani, ami következtében a korong elvágta a kezét. Most kártérítési igénye van velünk szemben. A gép leállítása esetén a baleset nem történt volna meg; ennek fényében is kérhet kártérítést a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A mentesülési okok közül legfeljebb a második jöhetne szóba, azonban, mivel a sarokcsiszoló a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] ...kell foglalni a felmondását és az azonnali hatályú felmondását. A munkavállaló a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést [Mt. 79. § (1) bek. a) pont] és a határozatlan idejű munkaviszony felmondását nem köteles indokolni [Mt. 67. § (1) bek.], elegendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei

Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
Részlet a válaszából: […] ...ez pénztáros, pénz- vagy értékkezelő esetén nem szükséges az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében [Mt. 180. § (1), (3)-(4) bek.]. A felelősség megállapításához a munkáltatónak kell bizonyítania a dolog átadását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon

Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszából: […] ...(bérlapnak) olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)-(3) bek.]. A bérlap nem arra szolgál, hogy Ön annak átvételével bármilyen jognyilatkozatot tegyen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Kártérítés számítási módja

Kérdés: A munkahelyemen az egyik kollégám kölcsönkérte a telefonomat, mivel az övé elromlott, és nem tudott hazaszólni a feleségének, a céges telefonokon pedig tilos a magáncélú beszélgetés. Amikor vissza akarta adni, szerencsétlenül fogtuk, és elejtettük, aminek következtében összetört. A szervizben azt mondták, hogy hatvanezer forintot ért, és negyvenezer forint értékben lehetne eladni törötten. A munkáltató azt mondta, hogy nem kell fizetnie, mivel az eset eleve felerészt az én hibám, ezért harmincezer forintot amúgy is nekem kell viselnem a kárból. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben okozott kárt. A felelőssége a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is fennáll [Mt. 168. § (1) bek.]. Ez alól – ha a dolgok bevitelére vonatkozóan szabályokat nem határozott meg – csak akkor mentesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] ...okozott kárt a munkáltatójának, akkor azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179. § (1) bek.]. Ha tehát esetleg felmondana, a kárigény akkor is érvényesíthető (hiába szűnt már meg közben a jogviszony)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkabérből levonás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató saját követelését (pl. kártérítési igény);– korlátozás nélkül a munkáltató saját követelését, ha az előlegnyújtásból ered (pl. munkabérelőleg levonása) [Mt. 161. § (1)-(2) bek.].A kérdésben felsorolt tételek a munkáltató kártérítési......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Kártérítés áfával növelt értékben

Kérdés: A kereskedelmi cégnél a munkavállalók által fizetendő leltárhiányt bruttó fogyasztói áron állapítják meg, és fizettetik ki a leltárfelelősséget vállalt személyekkel. Az áfát a cég az eladott áruk esetében, a pénztárgép forgalma után fizeti meg, vagyis teljesíti az áfafizetési kötelezettségét. A hiányzó áru nem kerül értékesítésre, a munkavállalóknak mégis miért kell a bruttó fogyasztási ár értékében fizetni? Az így "befolyó" áfát a cégnek be kell fizetni adóként?
Részlet a válaszából: […] ...beállt értékcsökkenés következik be; ez a leltári készletnek nem a fogyasztói (eladási) ára, hanem az az értéke, amelyen a dolgot újra be lehetne szerezni. Elvileg az elmaradt vagyoni előny is követelhető, vagyis az az érték, amelyre a munkáltató a hiány be nem...�t (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Munkaviszony-megszüntetés – az elmaradt elszámolásból keletkezett kár

Kérdés: Munkaviszonyban álltam egy kft.-vel 2016. július 19-ig. Augusztus elején elhelyezkedtem egy másik cégnél, de kilépéskor nem kaptam papírokat. A bejelentéskor az új munkahelyen kérték az OEP-könyvet és az igazolást a munkaviszony megszűnéséről. Kerestem a volt munkaadómat, de eredménytelenül. Az új munkáltatóm munkaügyi osztályának azonban sikerült elérnie. A régi munkáltatóm ígéretet tett, hogy postázza a papírokat tértivevénnyel, hogy hamarabb megkapjam, és tudják utalni a fizetésemet. A telefonos beszélgetés után nyolc nappal érkeztek meg a papírok, de ekkor már szeptember 17-e volt. Aláírás közben vettem észre, hogy az igazolás a munkaviszony megszűnéséről hiányzik, de ennek ellenére az egész borítékot elküldtem a munkaügynek. Két nap múlva ők is tájékoztattak, hogy hiányzik a papír. Jeleztem a régi munkáltatómnak, de annyit reagált, hogy mindent elküldtek. Ezután írtam neki, hogy én sem és a munkaügy sem találta, kértem, hogy postázza el a saját példányukat, hogy be tudjam mutatni a munkaügyön. Válaszában megírta, hogy szól a könyvelőnek, hogy küldje el. Sajnos azóta sem kaptam meg. Mit tehetek ebben az esetben? Ráadásul a fentiek mellett több szabálytalanság is volt: 8 órás bejelentéssel 16 órát, illetve heti 6 napot dolgoztam, és ez összesen több volt, mint heti 40 óra, továbbá az utolsó 1-1,5 hónapot szabadnap nélkül dolgoztam végig, mert emberhiány volt. A fentieken túl, mikor a munkáltatómnak már csak egy boltja maradt, a 8 órás munkaviszonyomat 4 órásra módosította, amiről semmilyen papírt, szerződésmódosítást nem kaptam, nem írtam alá, de így is napi 16 órát dolgoztam. Ráadásul a vasárnapi boltzár idején is mi dolgoztunk a boltban, nem a tulajdonos vagy a családja. Hova fordulhatok ezzel a problémával?
Részlet a válaszából: […] ...az ebből eredő kárát. Ilyen kár lehet például, ha a munkavállaló a megszüntetéssel összefüggő iratok hiányában nem tud új munkaviszonyt létesíteni, és ezáltal munkabértől esik el, vagy az új munkaviszonyában a bérfizetés a papírok hiánya folytán.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Kollektív kárfelelősség lopás esetén

Kérdés: A gyárterületről rendszeresen tűnnek el kisebb-nagyobb értékű munkaeszközök, senki sem tudja, hogyan. Az utóbbi időben olyan értéket ért el a hiány, amelyet már nem tűr el a cégvezetés, és bejelentették, hogy a következő alkalommal, ha nem lesz meg a felelős, egyenlő arányban mindenkitől le fogják vonni a kár mértékét. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...elvárható. Ezeknek a feltételeknek a fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést azonban a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (1)-(2) bek.]. Ha több munkavállaló okozta a kárt, akkor a kárfelelősség feltételeit minden munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
1
2
3