4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Kárfelelősség el nem adott árukért
Kérdés: Sajnos egy általunk rendkívül igazságtalannak ítélt kártérítési ügyben vagyunk érintettek. A rövid történet: egy boltvezető és a helyettese felmondott, és most a tulajdonos a régmúltban rendelt, lejárt szavatosságú termékek fogyasztói árát kívánja rajtunk behajtani. Olyanét, amit egy régebbi boltvezető rendelt, és utóbb nem tudták eladni. Ezt csak mi látjuk igazságtalannak? Tényleg van joga a munkáltatónak a fenti történet alapján kártérítést követelni?
2. cikk / 4 Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén
Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
3. cikk / 4 Munkabaleset utasítás megszegésével
Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?
4. cikk / 4 Munkavállalói munkabaleset – ha maga okozza a sérülését
Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett; egyedül dolgozott, mikor a baleset során a gumicsizmáját az általa használt magasnyomású mosó átvágta, és a forró víz megégette a lábát. A munkafolyamat során nincs olyan feladat, amely során a magasnyomású mosót a lába felé kellene irányítani, és a munkavédelmi oktatáson is megtanulták a használatát. Ráadásul egy teszt alapján ahhoz, hogy a csizmát át lehessen vágni, néhány centiméterről, több mint 10 másodpercig kell a sugarat ráirányítani. A kérdésem, hogy ilyen esetben valóban kártérítést kell fizetnie a munkáltatónak?