Keresőképtelenség felmondási idő alatt – mintha "mi sem" történt volna

Kérdés: Ha a felmondási időmet töltöm, ezalatt előfordulhat-e, hogy ha keresőképtelen beteg leszek, betegállományba menjek, akár csak egy részében a felmondási időnek? Ha igen, meghosszabbodik-e azzal a felmondási időm?
Részlet a válaszából: […] Ön keresőképtelensége esetén mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként általános szabály szerint tizenöt munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, valamennyi fennálló munkaviszony a jogutód nélküli megszűnés időpontjában megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. b) pont]. Ebből következően a munkáltatónak ilyenkor nem szükséges felmondania, hiszen a munkaviszonyok az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Munkaviszony-megszüntetés keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Lányom megváltozott munkaképességű, a jelenlegi munkahelyén 2017 júliusában kezdett dolgozni, augusztus végétől azonban kórházi ellátásban részesül, most is keresőképtelen. 2017. november 8-án levélben kapta meg a felmondását és az azzal kapcsolatos papírokat. Ekkor még a próbaidejét töltötte. Jelenleg a lakóhelyétől távol, Budapesten van egy rehabilitációs központban. Mit lehet ilyen esetben tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy lánya az Mt. szerinti munkaviszonyban állt a munkáltatóval. Mivel a munkaviszonya 2017 júliusában jött létre, a próbaidő csak abban az esetben tarthatott még novemberben is, ha a munkáltatóra olyan kollektív szerződés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Napidíj külföldi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló külföldön kórházba kerül a saját hibájából, jár-e neki a külföldi napidíj?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló keresőképtelensége bérfizetési kötelezettséggel nem járó olyan időtartam, amikor mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ettől csak a betegszabadság intézménye tér el, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt

Kérdés: Próbaidős dolgozónak azonnali hatállyal felmondhatok-e, ha táppénzellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a próbaidő alatt akár a munkáltató, akár a munkavállaló indokolás nélkül azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. Azonnali hatályú felmondás esetén nincs felmondási idő. Az Mt. 68. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás keresőképtelen betegség idején

Kérdés: Munkavállalónk próbaidő alatt betegszabadságra ment, a keresőképtelensége előreláthatóan hat hétig tart. Megszüntethető-e a munkaviszonya a próbaidő szabályai szerint azonnali hatállyal indoklás nélkül? Hat hét múlva járna le a próbaideje, vagyis ha megvárjuk a keresőképtelenség végét, akkor már próbaidőre hivatkozva nem, csupán felmondási idő mellett szüntethetjük meg a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntethető [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. A próbaidő alatti megszüntetésnek az sem lehet akadálya, ha a munkavállaló keresőképtelen beteg, vagy esetleg felmondási tilalom, illetve felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Keresőképtelenség tartamának beszámítása a felmondási időbe

Kérdés: Cégünknek beadta felmondását a munkavállaló, de még azon a napon táppénzre ment gyermekével. A táppénz beleszámít a felmondási időbe?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A munkavállaló általi felmondás esetén a felmondási idő általános szabály szerint 30 nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A keresőképtelenség időtartama – ideértve a beteg gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Határozott idejű munkaviszony megszűnése betegség miatti keresőképtelenség alatt

Kérdés: 2016. november 21-én létrejött köztem és egy közvetítő cég között egy határozott idejű munkaszerződés, mely december 15-ig szólt. Táppénzre kényszerültem menni, mert nagyon nagy a fizikai megterhelés, amiről előtte nem tájékoztattak. Próbáltam helytállni, de az egészségem nem bírta. 2016. december 15-ével így is megszűnt a munkaviszonyom, vagy csak a táppénz leteltével?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony – külön munkáltatói intézkedés nélkül – megszűnik a határozott idő lejártával [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. Ennek tényét nem befolyásolja az sem, ha Ön a betegszabadságát tölti, vagy betegség miatti keresőképtelensége folytán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] A 2599. cikkben helytállóan került megállapításra, betegség miatti keresőképtelenség esetén az Mt. annyiban korlátozza a munkáltatót, hogy ilyen esetben a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Baleset utáni munkavállalói igények

Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
Részlet a válaszából: […] A leírtakból megállapíthatóan Önt a munkaviszonyával összefüggésben érte kár, amelyért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Nincs akadálya, hogy a felek a munkavállaló kárigényét megállapodásban rendezzék, és a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.
1
2
3