Távolléti díj bérpótlékrészének meghatározása a műszakpótlék tekintetében

Kérdés: Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány (alapbérrész), valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész) és egyes bérpótlékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál

Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] Az apák pótszabadsága a szabadság körébe sorolt intézmény – bár részletszabályai alapján inkább munkaidő-kedvezménynek kellene tekinteni -, amelyre így távolléti díj jár. Ennek sajátossága, hogy azt (és annak munkáltatói közterheit) a Magyar Államkincstár a központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Szabadságkiadás előzetes közlése

Kérdés: Szabadság esetén 7 nappal rendelkezik a munkavállaló, a többivel a munkáltató. A munkavállalónak és munkáltatónak is 14 nappal előre be kell jelenteni, ha szabadságra akar menni vagy akar küldeni valakit?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, azaz ennyi időtartam felett a munkavállaló rendelkezik. A hét munkanap arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Szabadság kiadása kettős munkaviszonyban

Kérdés: Cégünk év közben kettéválasztotta tevékenységi köreit. A fő profiljában folytatta tevékenységét, a meglévő munkavállalók munkaideje felére (4 órára) csökkent. A másik profilra új céget hozott létre, a szóban forgó munkavállalókat felvette a fennmaradó 4 órára. Mi a teendő ilyenkor a munkavállalók szabadságával abban az esetben, ha a profilmegosztásig nem időarányosan vették azt ki? Az új cégben már csak időarányosan lehet kiadni a szabadságokat, ami jóval kevesebb lenne, mint ami őket megilletné. A fennmaradóban pedig jóval több szabadság "maradt". Átvihető az új cégbe a fennmaradó ki nem vett szabadság?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apák pótszabadságát kivéve -, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] A tavalyi év végéig a kérdést a 420/2012. Korm. rendelet szabályozta, mégpedig mind a magán-, mind a közszférára kiterjedő hatállyal. A változás lényege, hogy 2015. január 1-jétől e rendelet helyébe két másik lép: a 350/2014. Korm. rendelet, valamint a 351/2014. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.