3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Létszámcsökkentés és felmentési védelem
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
2. cikk / 3 Jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Közalkalmazottunk az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1978. -szeptember 1.-1979. március 31. MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (megszűnés jogcíme: áthelyezés);
1979. -április 1.-1980. október 05. "X." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1980. -október 06.-1985. augusztus 31. "Y." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1985. -szeptember 1.-1988. február 29. Megyei KISZ Bizottság (áthelyezés);
1988. -március 1.-1991. augusztus 30. Községi Közös Tanács VB. (munkaviszonya megszűnt);
1991. -szeptember 1.-1993. augusztus 25. Munkanélküli-járadék;
1994. -július 06-tól jelenleg is: önkormányzati fenntartású szociális intézmény.
Mely jogviszonyokat kell figyelembe venni a Kjt. szerinti jubileumi jutalom jogosultsági idejének megállapítása szempontjából?
1978. -szeptember 1.-1979. március 31. MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (megszűnés jogcíme: áthelyezés);
1979. -április 1.-1980. október 05. "X." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1980. -október 06.-1985. augusztus 31. "Y." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1985. -szeptember 1.-1988. február 29. Megyei KISZ Bizottság (áthelyezés);
1988. -március 1.-1991. augusztus 30. Községi Közös Tanács VB. (munkaviszonya megszűnt);
1991. -szeptember 1.-1993. augusztus 25. Munkanélküli-járadék;
1994. -július 06-tól jelenleg is: önkormányzati fenntartású szociális intézmény.
Mely jogviszonyokat kell figyelembe venni a Kjt. szerinti jubileumi jutalom jogosultsági idejének megállapítása szempontjából?
3. cikk / 3 Munkabérre vezetett végrehajtás szabályai
Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?
