×

2021. legnépszerűbb témái

logo
     
#1
Kérdés: Intézményünk intézményvezető-váltás miatt cafeteriaszabályzatát módosítani szeretné. Lehetséges-e úgy kialakítani a szabályzatot, hogy a cafeteria nem jár a felmondási idő azon részére sem, amikor a munkavállaló munkavégzésre kötelezett?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár minősül, amelyben a munkáltató saját maga vállal olyan kötelezettséget, amelyre jogszabály vagy megállapodás nem kötelezné (Mt. 16. §). A kötelezettségvállalásban - mérlegelési jogkörében eljárva - a munkáltató elő­írhatja az adott juttatás jogosultsági feltételeit, és azt is elő­írhatja, hogy a cafeteria a felmondási idejét töltő (de egyébként még munkavégzésre kötelezett) munkavállalót nem illeti meg. A munkáltató által meghatározott egyoldalú feltételek[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:    
A válasz időpontja: 2021. július 20.
#2
Kérdés: Idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazással van foglalkoztatva a munkavállaló. A havi bruttó munkabér összege túlnyomóan órabéralapú, a kisebb munkabérrész teljesítménybér. Amikor teljesítménybér-alapú munkát végez a dolgozó, arra az időre órabér nem kerül elszámolásra, ezen időtartamra csak a teljesítménybért kapja, de ezen teljesítménybér összege meghaladja az eltöltött időtartamra járó órabér összegét. A távolléti díj megállapításánál a fentiek szerinti idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazást hogyan kell figyelembe venni (irányadó időszak, munkabér típusa, osztószám), ha lehet, példával bemutatva?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár az időalapú díjazás is alapbérként szerepel a munkaszerződésben.Ha a fentiek szerint a teljesítménybért figyelembe kell venni a távolléti díj részeként, az alapbért az alábbiak szerint kell annak összegébe beszámítani. A tiszta teljesítménybérezés esetén nincs alapbér­része a távolléti díjnak, tehát csak a teljesítménybért vesszük figyelembe a távolléti díjnál, az esetleges bérpótlékok mellett [Mt. 150. § (3) bek.]. Az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az alapbérrészben csak az időbérként megállapított részt kell figyelembe venni [Mt. 150. § (5) bek.]. Az előző példa szerint: 150 000 Ft kerül az alapbérrészbe, 150 000 Ft a teljesítménybérrészbe. A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell számításba venni [Mt. 150. § (2) bek.]. Nem annak van tehát jelentősége, hogy az irányadó időszakban milyen összegű teljesítménybér kifizetésére került sor, hanem hogy mely juttatásokra szerzett jogosultságot az adott időszakban a munkavállaló. Például, az utolsó hónapra járó teljesítménybért akkor is figyelembe kell venni, ha annak tényleges kifizetésére csak a távolléti díjra jogosító távollét után kerül sor. És megfordítva: hiába történt az irányadó időszakban egy magas összegű kifizetés, ha arra az irányadó időszakot megelőzően szerzett jogosultságot a munkavállaló.Az egy órára eső teljesítménybérrész kiszámítása úgy történik, hogy az irányadó időszaki (tehát általános[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. július 20.
#3
Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta - mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény -, nem kap semmit?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár valószínű, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye sérülne.A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód elve, különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elve azt követeli meg, hogy a munkáltató ne tegyen védett tulajdonság alapján különbséget, és ne okozzon azzal hátrányt. Ajuttatási rendszerek kialakítása során az egyenlő bánásmód követelménye jellemzően a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés formájában tud sérülni. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha kifejezetten egy - vélt vagy valós - védett tulajdonság miatt kerül kedvezőtlenebb helyzetbe a munkavállaló, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Például, ha a szabályzat akként rendelkezne, hogy a roma munkavállalók nem kapják meg az adómentességből eredő, felosztható összeget, szemben a nem roma munkavállalókkal, akik viszont igen. Erről a kérdés szerinti esetben nincs szó (Ebktv. 8. §).Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelel a juttatási szabályzat, de az valamely védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ehhez vizsgálni kell, hogy a korábban a juttatást készpénzben kérő munkavállalók körében megállapítható-e ilyen csoport léte; például abban a csoportban lényegesen nagyobb arányban vannak kismamák, mint ezzel a védett tulajdonsággal[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. július 20.
#4
Kérdés: Az egyik munkavállalónk kötelezettségszegést követett el, ami miatt hátrányos jogkövetkezményként két hónapra másik munkakörbe helyezte a munkáltatói jogkör gyakorlója. Ehhez a másik munkakörhöz alacsonyabb alapbér van rendelve. Ilyenkor a munkavállalónak melyik alapbért kell kifizetni, az eredeti vagy a büntetés miatti munkaköréhez tartozót? Mi a helyzet akkor, ha az lényegesen alacsonyabb (kevesebb mint a fele) az eredeti munkakörhöz tartozó alapbérnek?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét [Mt. 56. § (1)-(2) bek.].A vétkes kötelezettségszegés megállapításáról és a jogkövetkezményről rendelkező döntésben minden olyan, a munkaviszonnyal összefüggő feltételről rendelkezni kell, amelyet a munkáltató - hátrányként - határozott időre módosítani kíván. Ebből következően, ha a munkaadói döntés csak a másik munkakörbe helyezést tartalmazza (a munkakört módosítja), a munkavállaló alapbére változatlan marad, mivel arra a döntés nem tért ki; függetlenül attól, hogy a belső szabályok szerint ebben a munkakörben alacsonyabb alapbért kellene megállapítani.Annak - hacsak a joghátrány alkalmazhatóságáról szóló kikötés eltérően nem rendelkezik - nincs akadálya, hogy a munkáltatói döntés a munkakör mellett az alapbért is módosítsa határozott időre. Ekkor viszont figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyoni hátrány összességében korlátozott lehet, azaz az új (a[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. július 20.
#5
Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő alapesetben 30 nap. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint ennél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak a felek. Az Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződés esetében, munkavállalói felmondás esetén, lehet-e 30 napnál hosszabb felmondási időt meghatározni kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben rögzítettek szerint, vagy a felmondási idő hosszabb idejű meghatározásának - a munkavállaló részére történő kedvezőbb felmondási idő meghatározás érdekében - csak munkáltatói felmondás esetén van létjogosultsága? Mi az irányadó: az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése vagy a 85. §-ának (3) bekezdése?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár napnál hosszabb, de legfeljebb hat hónapos tartamban határozzák meg, másfelől az Mt. 69. §-ának (2) bekezdésében rögzített, hosszabb idejű felmondási időknél is hosszabb, de legfeljebb hat hónapos felmondási időben állapodjanak meg. A felek megállapodása így a munkavállalói felmondás esetén is rendelkezhet akként, hogy a felmondási idő hosszabb legyen, mint 30 nap. Az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy azokban az esetekben, amelyekben a törvény kifejezetten felhatalmazza a feleket az eltérés lehetőségére, nem csupán a munkavállaló javára lehet eltérni. Ilyen az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése is, amely kifejezetten lehetővé teszi, hogy a felek a munkavállalói felmondási időt a megállapodásukban a munkavállaló számára kedvezőtlenebbül, azaz 30 napnál hosszabban határozzák meg.Az Mt. 85. §-ának (3) bekezdése szerint kollektív szerződés a 69. § (1) bekezdésében foglaltnál hosszabb felmondási időt is megállapíthat. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés nemcsak a munkáltatói, hanem munkavállalói felmondás esetén is hosszabb felmondási időt határozzon meg a 30 napos felmondási időnél. E körben indokolt megjegyezni, hogy a kollektív szerződésben történő eltérési lehetőség érdekes módon nem határozza meg a felmondási idő leghosszabb tartamát.Az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése a fentiektől eltérően különös szabályokat határoz meg a köztulajdonban álló munkáltatóknál fennálló munkaviszonyokra. Ha ugyanis a munkáltató köztulajdonban állónak minősül, sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
#6
Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló szabadság visszavonással kapcsolatban egy esetleges jövőbeni munkaviszony-megszűnés esetére adott évben? A nyári leálláskor a munkáltatónak több szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mint amennyi időarányosan megilletné, azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha időközben felmond a munkavállaló, akkor több szabadság került kiadásra, és azt a munkáltatónak már nincs lehetősége visszavonni. Az 1992. évi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen leírta, hogy egy munkaviszony megszűnésekor a munkabért (többletszabadság) visszavonhatja a munkáltató, de erre az Mt. nem tér ki.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár valóban nem tartalmaz kifejezett felhatalmazást a törvény, hogy ellenkező esetben - ha a munkavállaló az időarányosnál több szabadságot vett igénybe a munkaviszony megszűnéséig - a munkáltató visszakövetelhetné a többletnapokra járó díjazást. A szakirodalomban kialakult többségi álláspont szerint ez a törvény más rendelkezései­ből sem vezethető le egyértelműen (pl. a jogalap nélkül felvett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályokból). Ezért a munkáltató feladata, hogy a naptári év során lehetőleg úgy ütemezze a szabadság kiadását, hogy az nagyjából megfeleljen az időarányosan járó mennyiségnek. Ha ettől eltér, akkor a munkaadót terheli annak kockázata, hogy az év folyamán megszűnő munkaviszonyban több szabadságot adott ki, mint amit kötelező lett volna.A felek egyéni megállapodása az idézett törvényi rendelkezésektől csak a munkavállaló javára térhet el, illetve a pénzbeli megváltás[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
#7
Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kizárt, hogy a kérdés szerinti helyzet a fenti törvényi feltételek valamelyikének megfelel, ám ezt a rendelkezésre álló adatokból eldönteni nem lehet, ahhoz a munkáltató által lefolytatott körültekintő vizsgálat szükséges.A munkavállaló foglalkoztatására értelemszerűen sor kerülhet munkaidőkeretben, melynek tartamát a munkáltató minden egyéb előfeltétel nélkül akár legfeljebb négy hónapban vagy tizenhat hétben is meghatározhatja. Sőt, mivel mezőgazdaságban történik a foglalkoztatás, nagy eséllyel idényjellegű tevékenységet végez a munkavállaló, így a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)-(2) bek.]. Noha az Mt. nem szabályozza a rugalmas munkaidőt, az a gyakorlatban ismert, és valóban a törzsidő-peremidő kettősével írható körül. Amint erre a kérdés is utal, a tényállásra valószínűleg nem a rugalmas munkaidő-beosztás e módja lenne a legmegfelelőbb.Kötetlen munkarend alkalmazása esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Az Mt. értelmében a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.], így nem kizárt, hogy legyenek olyan feladatok vagy tevékenységek, amelyek máskor nem végezhetőek el, és a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy e feladatok ellátásának időpontja tőle függetlenül alakul.Felhívjuk a munkarend kötetlen minősítésével kapcsolatban két ítéletre a figyelmet! Az EU Bírósága a Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-484/04) ügyben született ítélete szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának a munkavállaló részére történő átengedése. A munkarend kötetlenségéhez - és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére. A Kúria döntésében kimondta: a kötetlen munkarend feltétele, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
#8
Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során elfogadott-e az online bérjegyzék? Hogyan történik az ellenőrzés, milyen dokumentumokat kérhet el az ellenőr a bérjegyzék átvételi listáján kívül?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár akkor tekinthető közöltnek, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy részére hozzáférhetővé válik [Mt. 24. § (1) bek.].Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz a bérjegyzék alakiságára is ezek a szabályok irányadók. A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 18. § (2) bek.].Az 1992. évi Mt. alapján a bírói gyakorlat - az idézettnél jóval szűkebb írásbeliségi fogalom alapján - elfogadta az eredeti papíralapú dokumentumok szkennelt példányának e-mailen történő kiküldését is írásbeli dokumentumként történő közlésnek (Mfv.10.547/2012/5.). Erre figyelemmel álláspontunk szerint a bérjegyzék e-mailen történő kiküldése (rendelkezésre bocsátása), vagy helyben szokásos és általában ismert módként annak az intraneten vagy munkavállalói felhasználói fiókban elérhető formában történő elérhetővé tétele megfelelő gyakorlat, amit hatósági ellenőrzés során sem lehet kifogásolni.A foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni - egyebek mellett - az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megtartását [115/2021. Korm.[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
#9
Kérdés: Meg lehet-e állapodni a munkavállalóval abban, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama a munkáltató egyoldalú rendelkezése szerint naptári évenként akár 1000 óra is lehet?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár Megjegyzendő azonban, hogy az Mt. esetenként lehetővé teszi azt is, hogy a felek által meghatározott eltérés a munkavállaló hátrányára szóljon, és egyes rendelkezésekkel kapcsolatban minden irányú eltérést megtilt. Mivel az Mt. - sem annak 53. §-a, sem a VIII. fejezetben található "Eltérő megállapodások" alcím alatti 57. §-a - nem tartalmaz az általánost felülíró szabályt, a munkavállaló és a munkáltató nem állapodhat meg érvényesen abban, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama a munkáltató egyoldalú rendelkezése szerint naptári évenként akár 1000 óra is lehessen, ez ugyanis általában a munkavállaló hátrányára történő eltérés lenne. Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy mivel az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (2) bek.], adott esetben elképzelhető, hogy a megállapodás olyan előnyöket biztosít a munkavállalóra nézve, amelyek a naptári évenkénti 1000 órás eltérést is figyelembe véve összességében előnyösebb helyzetet teremtenek a munkavállalónak. Mivel a kérdésben erre nem történik utalás, azt feltételezzük, hogy a jelen esetben erről nincs szó.Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyedileg, azaz esetről esetre úgy állapodjon meg, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
#10
Kérdés: Munkavállalónk területi képviselőként dolgozik, munkaideje nagy részében az országot járja, az adminisztratív munkákat pedig vagy otthon, vagy az irodában végzi el. Jól értjük, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás alapján ő is lehet távmunkás, mivel most nem feltétel, hogy a munkáját számítógépen végezze?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 196. §-a helyett a távmunkavégzés fogalmával kapcsolatban mindössze úgy rendelkezik, hogy távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi [487/2020. Korm. rendelet 3. § (2) bek.]. Nincs megállapítva, hogy a tevékenységet milyen módon kell végezni, illetve annak eredményét miként kell továbbítani, így bárki, akire igaz, hogy a munkaideje egy részében a munkáltató telephelyétől eltérő helyen végez munkát - függetlenül attól, hogy mi a munkaköre és azt hogyan látja el -, lehet távmunkás munkavállaló.Továbbra is a munkaszerződésben kell megállapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában, ami jelenleg azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgy­évben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát. Ettől azonban a felek eltérhetnek, és a telephelyen kívüli[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
#11
Kérdés: Ha egy pedagógus betegszabadságon és szabadságon is van a hónapban, és kap pótlékokat, a távolléti díj számításánál a teljes pótlékok összegével kell számolni vagy a számfejtett összeggel, mivel pótlék csak a ledolgozott napokra jár? Példa: alapbér 356 265 Ft, gyógypedagógiai pótlék 9135 Ft, ágazati szakmai pótlék 35 627 Ft, egységvezetői pótlék 54 810 Ft. Ledolgozandó munkanapok száma 22 nap, 3 nap betegszabadságon és 10 nap szabadságon volt. Mennyi lenne a betegszabadságra és a szabadságra járó díjazás összege?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár növelni a munkavállaló alapbérét a távolléti díj számítása során [Nkt. 65. § (8a) bek. a) pont, Mt. 149. §]. Azokat a bérpótlékokat, amelyek folyamatosan nem illetik meg a munkavállalót, az ügyeleti/készenléti bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni, azaz akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra olyan munkaidőben dolgozott a munkavállaló, amely az adott bérpótlékra jogosítja [Nkt. 65. § (8a) bek. b) pont, Mt. 151. § (4) bek.].A kérdés szerinti esetben a munkavállaló alapbérét (356 265 Ft) meg kell növelni a rendszeres bérpótlékok, azaz gyógypedagógiai pótlék (9135 Ft), az ágazati szakmai pótlék (35 627 Ft) és az egységvezetői pótlék (54 810 Ft) összegével, vagyis a távolléti díj alapját képező összeg 455837 Ft lesz. Arra az időre, amelyre a munkavállaló távolléti díjra jogosult, ezt az összeget kell arányosan figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek., 149. § (1) bek.] - azaz a 10 munkanap szabadságra 455837 Ft/22 × 10 = 207 199Ft távolléti díj [Mt. 146. § (3) bek. a) pont] illeti meg a munkavállalót, míg a 3 munkanap betegszabadságra - mivel arra a távolléti díj 70%-a jár [Mt. 146. § (5) bek.] - 454 010 Ft/22 × 3× 0,7 =[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
#12
Kérdés: Ha a munkavállalónk határozatlan idejű munkaviszonyát felmondjuk, és abban több felmondási indokot is feltüntetünk oly módon, hogy egyszerre hivatkozunk a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képességeire és a kialakult gazdasági helyzet által szükségessé tett létszámcsökkentésre, kell-e fizetnünk a munkavállaló részére végkielégítést?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szabály. Ennélfogva, ha önmagában ez utóbbi lenne a felmondás oka, járna végkielégítés a munkavállalónak.Álláspontunk szerint a helyes jogértelmezés ebben a kérdésben az, hogy amennyiben a felmondás indokolása tartalmaz olyan okot, amely az Mt. 77. §-a (5) bekezdésének b) pontjának megfelel, a munkavállaló részére nem jár végkielégítés, így a kérdésben felvetett esetben sem illeti meg az a munkavállalót. A végkielégítés kifizetését kizáró szabály célja ugyanis az, hogy a munkavállaló számára felróható okokon nyugvó munkáltatói felmondás esetén ne terhelje a munkaadót e munkaviszony-megszüntetéssel járó többletköltség. Éppen ezért, ha a felmondás jogszerű indoka - akár csak részben - a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége, akkor a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
#13
Kérdés: A korábbi ügyvezetőnk munkaszerződéssel dolgozott, a szerződés tartalmazta, hogy a munkáltató első számú vezetőjeként vezető állású munkavállalónak minősül. Ezt követően csak a munkakörét módosították, a munkaszerződés minden más pontja változatlanul hatályos maradt. A munkaköre alapján nem minősül az első számú vezető helyettesének. A szerződés módosítását követően vezető állású munkavállalói minőségben marad-e, vagy az megszűnik?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár vezető állású munkavállalónak minősülő munkavállalót, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].Amennyiben a munkavállaló a munkáltató első számú vezetőjeként minősül vezető állású munkavállalónak, a munkaköre megváltozásával ez a minősége is megváltozhatott. Ha a munkaszerződése nem mondja ki kifejezetten erre az új munkakörére nézve (és ezzel együtt az alapbére nem éri el a törvényi minimális mértéket, azaz a legkisebb munkabér hétszeresét), csak a törvény alapján minősülhet a továbbiakban vezető állású munkavállalónak.[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
#14
Kérdés: A munkavállalónkat azon kaptuk, hogy fénymásoláshoz szükséges üres lapokat csomagol el. A vizsgálat során bevallotta, hogy már fordult elő ilyen, sőt, írószereket is vitt már haza, de azzal védekezett, hogy csupán néhány, alkalmanként 50-60 papírlapról volt szó, illetve csekély számú és értékű írószerekről (toll, ceruza, iratkapocs). Megítélésünk szerint a munkáltató tulajdonában lévő, munkavégzés céljából használt eszközök eltulajdonítása akkor sem megengedhető, ha azok értéke nem jelentős, azok fogyóeszköznek minősülnek, ezért a törvényes határidőben azonnali hatállyal felmondtunk neki. A munkavállaló ezzel egyértelműen megkárosította a munkáltatót. Megítélésük szerint jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hulladék anyag kivitele a munkahelyről is lényeges kötelezettség szándékos megszegésének minősül. Ebből következően az értékkel bíró dolgok eltulajdonítása - még akkor is, ha ez alkalmanként történik, vagy egyébként e dolgok viszonylag csekély értékűek - jelentős mértékű kötelezettségszegésnek minősül. Amunkavállaló ilyenkor a munkáltató jogos érdekeit nem csupán veszélyezteti, hanem meg is sérti [Mt. 8. § (1) bek.] Ebből következően - megítélésünk szerint - a munkáltatói azonnali hatályú felmondás jogszerű.Szintén a fentebb hivatkozott bírósági határozat mutat rá, hogy ha azonban e cselekmény a munkáltatónál kialakult gyakorlat folytán nem minősül jelentős mértékű kötelezettségszegésnek, nem[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
#15
Kérdés: Egy kis benzinkúton a munkavállalóink rendszeresen kapnak borravalót az ott tankolóktól, amikor lemossák a szélvédőket - bár ez kifejezett munkaköri feladatuk, a szolgáltatás magas színvonala érdekében ezt a munkáltató minden ügyfélnek ingyen biztosítja. Belső feszültséget is okoz, mivel a pénztárnál dolgozó kollégák ilyet nem kapnak, így kevesebbet keresnek. Előírhatjuk, hogy nem fogadhat el borravalót, és ha mégis, akkor beszámítjuk az alapbérébe? Vagy mondhatjuk azt, hogy a borravalót be kell adni a közösbe, és majd minden kolléga részére felosztja a munkáltató?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)-(3) bek.]. Továbbá a munkavállalót megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával borravalóban részesült [Mt. 52. § (3) bek.].A munkáltató tehát nem mentesülhet a munkabér megfizetésének kötelezettsége alól azon az alapon, hogy a munkavállaló azt másoktól borravaló formájában megkapja. A munkáltatónál kialakult ilyen gyakorlat ellenére a munkavállaló a szerződés szerinti munkabéréről nem mondhat le előre. Az a körülmény, hogy a munkavállaló harmadik személyektől borravalót kap, nem érinti a munkáltató szabályszerű munkabérfizetési kötelezettségét (EBH2004. 1245).A munkáltató nem vonhatja le a borravaló összegét a szerződés alapján járó munkabérből, mivel azt a munkavállaló nem a munkáltatótól kapja, ilyen módon az munkabérelőlegnek sem minősülhet.Az általános szabály azonban az, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
#16
Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár készenlét teljesítéséért. Újonnan létesített munkaviszony esetén az azonos munkakörre már fennálló munkaviszonyokat lehet alapul venni, ha pedig ez sem lehetséges, becsléssel kell az átalányt meghatározni. Célszerű az átalányként meghatározott összeget időszakonként felülvizsgálni, és ha szükséges, közös megegyezéssel módosítani, hogy az továbbra is megfeleljen az "átalány" fogalomnak.A készenlét kezdő és befejező időpontját külön nyilván kell tartani a munkaidő-nyilvántartásban [Mt. 134. § (1) bek. b) pont]. A készenlét időtartamára az alábbi megkötések vannak. Négy órát meghaladó tartamú készenlét a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása; baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása; továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el [Mt. 110. § (2) bek.]. A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:    
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
#17
Kérdés: Az őszi tagtoborzásunk alapján szakszervezetünk reprezentatívvá vált, legnagyobbként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár azzal, hogy ha a reprezentativitását elveszíti, akkor a kollektív szerződés is megszűnik [Mt. 281. § (4) bek.]. Az időközben reprezentatívvá vált szakszervezetnek nincs joga a nem általa kötött kollektív szerződés módosítására, csak jogosult azt kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson - tanácskozási joggal - részt venni [Mt. 276. § (8) bek.]. A módosítás kérdésében viszont nem dönthet, nem lesz aláíró, ami azt jelenti, hogy ha a szakszervezet a hatályos kollektív szerződés megkötésében nem vett részt, akkor a hozzájárulása nélkül is érvényesen módosítani lehet azt.A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntése értelmében a kollektív szerződés rendelkezése jogszabálysértő lehet tartalmát illetően, amennyiben ezt a jogot kizárja vagy korlátozza. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
#18
Kérdés: A múlt hónapban az egyik kivitelezési helyszínen egy munkavállalónk nem volt hajlandó felvenni a munkát, mert álláspontja szerint az aznapi festési feladatokhoz a létra nem volt biztonságos. Csak akkor kezdett el dolgozni (kb. három órával később), amikor valaki a központi raktárunkból kivitt neki egy másikat. A műszakvezetője utólag megvizsgálta a helyszínen lévő létrát, szerinte nem volt újszerű, de nem is volt vele gond. Valóban megtagadhatja a munkavállaló az utasítást, ha nem érzi biztonságosnak a munkaeszközt? Milyen díjazás jár erre az időre?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné [Mt. 54. § (1)-(2) bek.]. A jelen esetben a munkavállaló testi épségét veszélyeztető létra használata lehet olyan körülmény, amelyre tekintettel a munkavállaló megtagadhatja a munkavégzést. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit ugyanis a munkáltatónak kell biztosítania [Mt. 51. § (4) bek.]. Ha ezt elmulasztja, az idézett szabályok alapján a munkavállaló joggal tagadja meg a munkavégzést. Ez azonban nem szubjektív veszélyérzet kérdése, a jogszabály kifejezetten súlyos és közvetlen veszélyeztetést[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. október 12.
#19
Kérdés: Egy munkavállaló az Mt. szerinti munkaviszonyban van foglalkoztatva az önkormányzat által üzemeltetett vendégházban heti 30 órában, egyenetlen munkaidőben, hiszen vendég, illetve rendezvény függvénye, hogy mikor kell jelen lennie. Előfordul, hogy hétvégi munkavégzés is szükséges. Ezt megtehetjük anélkül, hogy bérpótlékot kellene fizetnünk? Ha nem, akkor ilyen helyzetben mi a helyes, jogszerű eljárás?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 40 órás minimum alkalmazásávalosztja be [Mt. 97. § (2)-(3) bek.].A kérdés szerinti egyenetlen munkaidő az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai szerint valósítható meg. A munkáltatónak viszont ilyen esetben is be kell osztani a munkaidőt, azaz úgy tervezni a vendégház nyitvatartását, a rendezvényeket, hogy azok alapján megfelelő időben (168 órával korábban, egy hétre előre) tudja közölni a munkavállalóval, hogy mikor kell dolgoznia. Ennek figyelembevételével nincs akadálya annak, hogy a rendes munkaidő szombatra vagy akár vasárnapra kerüljön beosztásra, hiszen a vendégház rendeltetése folytán vasárnap is működik [Mt. 101. § (1) bek. a) pont].A hétvégi munkavégzés tekintetében a vasárnapi munkavégzésre nézve a munkavállaló - mivel a vendégházat üzemeltető munkáltató a rendeltetése folytán vasárnap is működik, és a munkavállaló munkaköre is ehhez kapcsolódik - nem jogosult vasárnapi pótlékra [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Vagyis a rendes munkaidőben történő munkavégzésért a munkaidő megfelelő beosztása esetén általában nem jár pótlék.Amennyiben viszont a beosztás[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. október 12.
#20
Kérdés: Cégünknél a targoncavezetők kizárólagos kulcsokat kapnak az adott targoncához, egy gépet csak egy személy vezethet. Előírás, hogy ha elhagyja valaki a vezetőülést, akkor a kulcsot is magával kell vinnie. Ennek ellenére az egyik targoncát őrizetlenül hagyták, amivel egy másik munkavállaló - segítő szándékból - megemelt egy raklapot. Sajnos ennek tartalma ráborult arra a munkavállalóra, aki a kulcsot a targoncában hagyta. Ez a munkavállaló most kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem szeretnénk fizetni. Van értelme egy esetleges perbe bocsátkozni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].A kérdés szerinti esetben a baleset - és így a kár - a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, és a munkáltató által biztosított eszköz szabálytalan használata okozta. Ebből következően ellenőrzési körön kívüli mentesülési okról nem lehet szó. Mivel a munkavállaló nem egyedül okozta a balesetet - igazából a közrehatása csak közvetett azzal, hogy a targoncában hagyta a kulcsot -, ezért a kizárólagos károsulti magatartás sem áll fenn. Ebből következően a munkáltató felelősségét meg kell állapítani.A tényleges kárviselés körében a munkavállaló vétkes közrehatását - a kulcs targoncában hatását - kármegosztó tényezőként [Mt. 167. § (2) bek.] lehet értékelni, azonban a kár egy részét így is a munkáltatónak kell viselnie, megtérítenie. Ezt a mértéket, mint nála felmerülő[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. október 12.
#21
Kérdés: A gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónk helyettesítésére felvettünk egy kollégát azzal, hogy a munkaviszonya a helyettesített személy fizetés nélküli szabadságának lejártát követően azon a napon szűnik meg, amikor munkába áll. A helyettesített munkavállalónk azt tervezi, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követően előbb a felhalmozott szabadsága kiadását kéri. Jelezte azonban azt is, hogy újból gyermeket vár, így nem fog tudni dolgozni ezt követően sem, mivel előbb szülési szabadságot, majd ismételten fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni. Ilyen esetben megszűnik-e a helyettesítő munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, mit kell tennünk, hogy a továbbiakban is helyettesítőként foglalkoztathassuk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavállaló határozott idejű munkaviszonya valóban lejár, és a határozott idő lejárta folytán automatikusan megszűnik. Ezt támasztja alá a Kúria BH 2021.2.51. számú eseti döntése is, amely hasonló tényállás mellett kimondta, hogy ilyen esetben a határozott időtartamra kötött munkaviszony esetén a munkaviszony a felek erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, objektív körülmények bekövetkezésével automatikusan megszűnik.A helyettesítő továbbfoglalkoztatása érdekében megoldás lehet, ha a helyettesítő munkavállaló munkaszerződését még a fizetés nélküli szabadság megszűnését megelőzően akként módosítják, hogy a munkaviszonya ne szűnjék meg ezen időpontban. Így például a módosítás utalhat a helyettesített munkavállaló újabb gyermekének születésével kapcsolatos távollétre, és ehhez kapcsolhatja a munkaviszony későbbi megszűnését. Az is megoldás lehet, hogy a határozott idő lejártát meghatározott naptári időponthoz kötik. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a határozott idejű munkaviszony tartama az öt[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. november 2.
#22
Kérdés: Az Mt. 113. §-ának (3) bekezdése alapján látnak lehetőséget arra, hogy a női munkavállalót bármilyen megoldással éjszakai munkára oszthassa be a munkáltató? Ha ez nem lehetséges, és a munkáltatónál nincs olyan munkakör, ahol ne lenne éjszakai munkavégzés, akkor a munkáltatónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kerüljön sor. Egyedül az lehetne megoldás, ha az ettől való eltérés az érintett munkavállaló javára szólna. Erre elviekben ugyan van lehetőség, hiszen az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Ha például a felek megállapodásába foglalt azon rendelkezések, amelyek az éjszakai munkavégzéssel járó terheket és hátrányokat hivatottak kompenzálni, összességében kedvezőbb helyzetbe hozzák a munkavállalót, nem kizárt, hogy jogszerű legyen az ilyen eltérés. Azt, hogy ez ténylegesen így van-e vagy sem, a megállapodás konkrét tartalma ismeretében lehetséges esetről esetre eldönteni. A munkavállaló várandóssága esetén e megállapodás jogszerű megkötésének kizárhatjuk az esélyét, mivel a kismama és a magzat egészsége magasabb rendű szempont, mint a tilalmat például kompenzálandó díjazás biztosítása a megállapításban. A gyermekét egyedül nevelő női munkavállaló esetén, ha gyermeke hároméves kora előtt visszatér dolgozni, nem kizárt a munkavállalóra összességében előnyösebb megállapodás megkötése. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy a munkavállaló éjszakai gyermekőrzésre megkérje például a szomszédját, vagy bébiszittert alkalmaz.Amennyiben nem kerülhet sor éjszakai munkavégzésre,[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. november 2.
#23
Kérdés: A GYED-ről visszatérő személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselő 2021 decemberében kíván a munkába visszaállni. A CSED és GYED időszak alatti szabadságát 2022 februárjáig kívánja kivenni, majd utána 6 órában szeretne dolgozni. Decemberben az illetmény 6 órára történő módosításánál a besorolás szerinti illetményét vagy a két évvel korábban megállapított személyi illetményét kell alapul vennünk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.E szabályok - egyebek mellett - azt is előírják, hogy a személyi illetmény határozott időre, a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra jár. Ebből következően a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról munkába visszatérő köztisztviselő személyi illetménye már biztosan nincs hatályban, ezért a munkába[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. november 2.
#24
Kérdés: Teljesítménytől függő mozgóbér (mint teljesítménybér) alapja lehet-e egy üzletkötő/értékesítő által adott időszakban (hónapban) értékesített termék elszámolható árrése, figyelemmel az Mt. 137-138. §-ára?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munka­időben történő 100%-os teljesíthetőségének vizsgálatára, figyelemmel a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára [Mt. 138. § (1)-(2) bek.]. Ezt a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval [Mt. 138. § (4) bek.].Az értékesített termékek árbevétele, árrése akkor lehet teljesítménybér alapja, ha a munkáltató az előzőek szerinti teljesítménykövetelményt meg tudja határozni, azaz, ha objektív alapon kimutatható, hogy a 8 órás teljes munkaidő ledolgozása alatt a 100%-os teljesítmény elérhető. Ennek akkor van jelentősége, ha a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. november 2.
#25
Kérdés: A szakszervezet használhatja-e a munkáltató belső intranetes hálózatát, hogy közzétegye a munkavállalóknak szóló tájékoztatásokat és a gyűlések meghívóit? A munkáltató is ezen a rendszeren teszi közzé a fontosabb adatokat, nálunk ez minősül az egyik helyben szokásos tájékoztatási módnak. De van más lehetőség is (pl. a faliújságon is közzétesz a munkáltató minden lényeges információt). Nem elegendő ilyenkor csak ez utóbbit biztosítani?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye [Mt. 270. § (1) bek., 272. § (2)-(3) bek.]. Az Mt. a tájékoztatással kapcsolatban nem tartalmazza "a helyben szokásos módon" követelményt, a szakszervezet propagandajogának gyakorlásához a feleknek kell megállapodniuk. Ha több olyan csatorna is van, amelyen a helyben szokásos módon történik az információk eljuttatása a munkavállalók felé, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján ezek közül bármelyik biztosítása megfelelő lehet, amennyiben a tájékoztatás valóban el tudja érni[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. november 23.
#26
Kérdés: A munkáltató az új szabályok szerint elrendelhet fizetés nélküli szabadságot annak, aki az előírt határidőn belül nem veszi fel a védőoltást. Megszakíthatja ezt a munkáltató, illetve elrendelheti több alkalommal is? Ha igen, hányszor?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár (1), (4) bek.]. A munkáltató a védőoltás - több dózis esetén az első dózis - felvételére legalább 45 napos határidőt kell, hogy adjon; ezt követően viszont fizetés nélküli szabadságot rendelhet el annak a munkavállalónak, aki a kötelezésnek nem tett eleget, és az ellenjavallat okán nem is mentesült annak teljesítése alól [598/2021. Korm. rendelet 2. § (8) bek.].A szabály nem szól arról, hogy ezt a fizetés nélküli szabadságot a munkáltató megszakíthatja-e, illetve elrendelheti-e ismételten. Figyelemmel azonban a rendelkezés munkavédelmi jellegére, nehezen elképzelhető olyan helyzet, ahol a munkavállalók egészségének megóvása érdekében hol szükséges, hogy a munkahelyen csak a koronavírussal szemben védettséggel rendelkező munkavállalók tartózkodjanak, hol nem, hol feltétele az a munkavégzésnek, hol pedig nem. Álláspontunk szerint a munkáltató a fizetés nélküli szabadság kérdésében az intézkedésen legfeljebb akkor változtathat rendeltetésszerűen, ha a munkakörülményekben[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. november 23.
#27
Kérdés: Egyik részlegünknél három műszakos munkarendre térünk át január 1-jével. Felmerült, hogy egyúttal változtatunk a heti pihenőnapok rendjén is. Eddig két naptári napot (jellemzően szombat és vasárnap) osztottunk be, de az új rendszerben áttérnénk a megszakítás nélküli (legalább) 48 órás pihenőidőre (azaz a nap közepén kezdődne a heti pihenés, és napközben érne is véget). Szükséges-e ehhez a munkaszerződéseket módosítani? A munkaidőkeretben elegendő-e átlagosan beosztani ezt a 48 órát, azaz lehetséges-e, hogy egy adott héten szombaton 18 óráig dolgozik a munkavállaló, hétfőn pedig reggel 6-kor kezd, feltéve, hogy az adott hónapban a többi héten péntek 22 órától hétfő reggel 6-ig biztosan nem kell dolgoznia? Az utazási idő beleszámít-e a heti pihenőidőbe?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alkalmazása ezért nem kötött a munkavállaló bele­egyezéséhez, nem kell a munkaszerződésbe foglalni. A heti pihenőidő egyenlőtlen beosztása kapcsán, a törvény szerint, a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez beosztható egyenlőtlenül is, ám a munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 106. § (3) bek.]. Így előfordulhat olyan hét, amikor 48 óránál kevesebb, de legalább 40 óra az egybefüggő heti pihenőidő, azzal, hogy a munkaidőkeret tartama alatt átlagosan legyen meg a heti 48 óra pihenés. A kérdésben leírtak ennek nem felelnek meg, mert a szombaton 18 óráig tartó műszakot követően csak 36 óra egybefüggő pihenés biztosított hétfő reggelig. Fontos továbbá, hogy az Alkotmánybíróság szerint ez a napi és a heti pihenőidő nem[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. november 23.
#28
Kérdés: Mi történik abban az esetben a tanulmányi szerződéssel, ha a tanulmányok eredményeként megszerzett végzettség alapján a munkavállaló új munkakörbe kerül, aminek már feltétele az adott végzettség megléte? Hogyan kell értelmezni ebben a viszonylatban az EBH2013. M.13. döntést?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár adott végzettség megléte. Megítélésünk szerint, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződés alapján megszerezte a szerződésben rögzített végzettséget, amely alapján őt egy ennek megfelelő munkakörben foglalkoztatják tovább, ez önmagában nem vezet a tanulmányi szerződés megszűnéséhez. A kérdésben említett EBH2013. M.13. határozat alapját képező tényállás értelmében a munkavállaló (a konkrét esetben egyébként közalkalmazott) még nem végezte el a munkaköre módosításának idején a tanulmányi szerződés által előírt tanulmányokat, ennek ellenére olyan munkakörbe került, amelyre tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója eleve kötelezte a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzésére. Mindezek alapján jutott arra a következtetésre a Kúria, hogy amennyiben a korábban szabályszerűen megkötött tanulmányi szerződés hatálya alatt munkakör-módosításra tekintettel a munkáltató ehhez a munkakörhöz ír elő felsőfokú iskolai végzettséget, a korábbi tanulmányi szerződés megszűnik.Az ítéleti következtetés alapja az a hatályos Mt. szerint is irányadó rendelkezés volt, miszerint nem köthető tanulmányi szerződés akkor, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bek. b) pont]. Ettől[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:    
A válasz időpontja: 2021. november 23.
#29
Kérdés: Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség - az üzemi baleset kivételével - nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (1), (3) bek.].Az egyenlő bánásmód megsértése körében közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely valamely védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltatói szabályzat alapján a keresőképtelen állapotuk miatt a prémiumtól eleső munkavállalók aránya lényegesen nagyobb, mint a más okból a prémiumtól elesők aránya, akkor a szabályzat sértheti az egyenlő bánásmód követelményét.A munkáltató ilyen esetben is kimentheti magát, ha bizonyítja,[…] részlet vége a válaszból.
Kapcsolódó címkék:  
A válasz időpontja: 2021. december 14.
#30
Kérdés: Gyárunkban a három műszakos munkarend az alábbiak szerint alakul 5+2 beosztás mellett: délelőttös műszak 5:30-14:00; délutános műszak 13:30-22:00 és éjszakai műszak 21:30-06:00. A belső szabályzatunkban kihirdetésre kerül, hogy a munkahét hétfő reggel hat órától szombat hajnal hat óráig tart. Helyes-e az alábbi elszámolás ennek fényében? Délelőttös műszakban az 5:30 és 06:00 közötti időszakra éjszakai pótlék (Mt. 141. § szerint 30%) és pihenőnapi pótlék [Mt. 143. § (5) bek. szerint 100%] kerül elszámolásra, azonban a pénteken kezdődő éjszakai műszakban csupán az éjszakai pótlék kerül elszámolásra az alapbéren felül (mivel a szabályzat szerint a munkahét szombat reggel 6 óráig tart). Amennyiben a fenti elszámolásban hiba van, kérem, legyen szíves tájékoztatni a korrekt eljárásról!
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár § (1)-(3) bek.]. Ennek alapján a munkahét elkezdődhet hétfő reggel 5:30-kor az első műszak kezdetével, amely esetben az ötödik munkanap szombaton reggel 5:30-kor ér véget; a két pihenőnap pedig hétfő 5:30-kor fejeződik be. Ebben az esetben viszont a munkáltató azon belső szabályzata, amely szerint a munkahét hétfő reggel 6:00-kor kezdődik, nem helytálló.A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik - azaz, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van - a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár (Mt. 141. §). A kérdés szerinti elszámolás tehát e vonatkozásban helytálló.A munkavállalót a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt.[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. december 14.