110. Munkaügyi Levelek / 2014. december 15.
TARTALOM

Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?

Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?

2014. áprilisban GYES alatt jött vissza a dolgozó részmunkaidőben dolgozni. A részmunkaidő napi 6 órát jelent, és heti 2-3 nap. Október 1-jétől pedig GYES mellett teljes munkaidőben kezdett dolgozni. Hogyha kiszámolom neki a 2014-es évre járó időarányos szabadságát, akkor az áprilistól októberig terjedő időszakra is jár neki rendesen szabadság?

Vasárnap is nyitva tartó virágboltnak az alkalmazottai dolgoznak vasárnaponként rendes munkaidőben. Ebben az esetben megilleti őket a vasárnapi pótlék? Illetve rendeltetése folytán vasárnap is működő egységnek tekintendő-e a virágbolt?

Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.

A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint jogszabály vagy kollektív szerződés eltérhet a közalkalmazott javára az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése általános szabályától, miszerint nem minősül munkaidőnek a munkaközi szünet. Ahol nincs kollektív szerződés, van-e mód a felek megállapodásával történő eltérésre, s ha igen, ezt valamennyi közalkalmazott kinevezésében rögzíteni kell? A Kjt. ugyanis nem zárja ki az Mt. 135. §-a (1)-(2) bekezdéseinek alkalmazását.

A munkáltatómnál a külsős tanácsadóként működő jogi iroda előírta, hogy a munkajog hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és a tanulmányi szerződéseket két tanú is lássa el a kézjegyével. Helyes vagy helytelen ez a gyakorlat? A Ptk. előírásaira hivatkoznak a tanácsadók.

Köztulajdonban álló gazdasági társaság jogosult-e alkalmazni a Kttv. vagy a Kjt. előírásait? Valamint jogosult-e rendelkezési állományba helyezni létszám felettinek ítélt munkavállalóját?

A Pmtv. 2014. október 12-i hatályon kívül helyezését követően melyik jogszabály szabályozza a polgármester munkaidejét, szabadságát, fegyelmi és kártérítési felelősségét, egyéb juttatásait stb.?

Polgármester részére szabadságmegváltást szeretnénk kifizetni. Az elmúlt ciklusban 65 nap ki nem vett szabadsága keletkezett. Tekintettel arra, hogy újraválasztották, ez ideig nem foglalkoztunk a kérdéssel. Ugyanakkor, a szintén újraválasztott főpolgármester vagyonnyilatkozatában megjelent egy szabadságmegváltás jogcímén kapott milliós tétel. Milyen jogalapot lehet ez ügyben használni és általa a kifizetést realizálni?

Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?

Megfelelő az a gyakorlat, ha az alkalmi munkavállalóval három napra kötünk szerződést, 12; 0; 12 órás beosztással, a munkaideje reggel hattól este hatig tart? Véleményük szerint ilyenkor is kellene számára rendkívüli munkáért pótlékot fizetni?

A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?

A munkáltató személyében történő változással kapcsolatban kérdezzük: cégünk 2015. március 31-gyel másik négy cégbe olvad be (egy cég lenne a jogutód) úgy, hogy 70 dolgozóból 11 dolgozónak fel akarnak mondani december 31-gyel. Állami cégekről van szó, cégcsoporton belüliek. Az indok hat dolgozó esetén az, hogy a másik négy cégben nincs szükség a munkájukra. A másik öt dolgozónak, akik pénzügyi, számviteli, munkaügyi, biztonsági területen dolgoznak, 2015. március 31-gyel mondanának fel, mivel nekik kell végigvinni a cég megszűnésig az adott területen felmerülő munkákat. Az öt dolgozónak még felvetettek egy alternatívát, hogy ha felajánlanak nekik munkát, s elfogadják, akkor úgy mehetnek át a másik cégbe, mintha utcáról jövő teljesen új munkavállalók lennének, azaz az eddig szerzett éveiket nem vihetik át. S még az is elképzelhető, hogy nem az eddigi munkakörükben dolgozhatnának tovább. Viszont ha nem fogadják el a felkínált állást, akkor felmondanak nekik. Milyen indokkal tehetik, hiszen az Mt. 66. §-ának (3) bekezdésében szereplő indokra nem hivatkozhatnak? Azt is lehet hallani, hogy a többi 59 dolgozót is úgy akarják átvenni, hogy a jelenlegi cégnél megszerzett éveiket nem akarják elismerni. Mindez mennyire jogszerű?

Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?

Kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akik alkalmi munkavégzés keretében dolgoznak nálunk. A kölcsönbeadótól rendszeresen megkapjuk a munkavállalók adatait, annak érdekében, hogy az Art. szerinti bejelentést teljesítsük. Véleményünk szerint viszont ezt a foglalkoztatást nem kell bejelenteni, hiszen az alkalmi munka lényege éppen az, hogy eseti jelleggel, egy-egy napokra áll munkaviszonyban a munkavállaló. Ha a kölcsönvevőnek is teljesítenie kellene a bejelentési kötelezettséget, akkor ezzel épp az alkalmi kikölcsönzéshez kötődő előnyök szűnnének meg. Kérem véleményüket a kérdésben!

A 326/2013. Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében szereplő "legalább 6 év szakmai gyakorlat" milyen fokú iskolai végzettséggel ellátott, milyen munkakörökben szerezhető meg? Erre a törvény nem tér ki. A kérdésünk az, hogy a felsőfokú szakirányú végzettséghez kötött pedagógus-munkakör ellátásához elfogadható-e a korábban középfokú végzettséggel (gazdasszony, élelmezési raktáros) ellátott munka gyakorlatként? Vagy a törvényalkotó itt a hitoktatóként, nyelviskolai oktatóként megszerzett gyakorlatra gondol, vagyis a Kjt. hatálya alá nem tartozó munkaviszonyban megszerzett pedagógiai gyakorlatra?

A csapatépítő szüreti mulatságon az egyik munkavállalónk enyhén ittas állapotban megütötte az egyik kollégáját. Miután lecsillapodtak az indulatok, a felek kibékültek. Ugyanakkor, mivel úgy ítéltük meg, hogy munkahelyén kívül sem viselkedhet így egyik munkavállalónk sem, vizsgálatot indítottunk, majd azonnali hatállyal felmondtunk a verekedő munkavállalónak. Az érintett most keresetet indított a céggel szemben, mert szerinte jogellenes volt a felmondásunk, mivel az eset munkahelyen kívül történt, és a kollégája is megbocsátotta tettét. Megalapozott lehet-e a munkavállaló keresete velünk szemben?

Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?

Abban az esetben, ha a szabadság megkezdése az év végére esik, és folytatódik a következő évben öt munkanap erejéig, akkor az öt napot még a decemberi fizetéssel kell elszámolni, vagy a januári fizetéssel?

Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?