Joghátrány munkavállalói kötelezettségszegésért – szankciók a munkaszerződésben vagy a fegyelmi szabályzatban


Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. november 24-én (109. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2130

[…] (pl. alapbércsökkentés 30%-os mértékben, 3 hónapra).A kérdésben említett fegyelmi szabályzat az Mt. 56. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel büntetéseket nem fogalmazhat meg, de a munkaszerződésekben meghatározott hátrányokat konkretizálhatja annak keretei között. Például megállapíthatja, hogy selejtes termék gyártására legfeljebb egyszeri 10%-os alapbércsökkentés szabható ki, míg egész napos igazolatlan távollétre ennek a duplája állapítható meg vagyoni hátrányként. Minden más – azaz például a szankcionálni kívánt kötelezettségszegő magatartások vagy a "fegyelmi eljárás" rendje – meghatározható a fegyelmi szabályzatban is.A munkavállaló a felelősségét megállapító munkáltatói határozattal szemben 30 napon belül fordulhat bírósághoz [Mt. 287. § (1) bek. c) pont]. A keresetindítási jogáról ugyanakkor le is mondhat azt követően, hogy vele a határozatot közölték. Ebben az esetben a határozat bírói úton már nem támadható, és az abban megállapított hátrány végrehajtható.Lényeges, hogy hátrányos jogkövetkezményként csak a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító szankció állapítható meg [Mt. 56. § (2) bek.]. A munkáltató tehát pénzbírságot nem írhat elő, vagyoni hátrány […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.