Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret
Kérdés
Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. július 14-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2003
[…] Írásos közlésnek minősül az is, ha a munkaidő-beosztást a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik, például a faliújságra való kifüggesztéssel [Mt. 22. § (2) bek.]. A munkaidő-beosztást nem kell a munkaszerződésben rögzíteni, és a munkáltató szempontjából nem is érdemes, hiszen a munkaszerződés csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható (Mt. 58. §). A munkaidő-beosztást ugyanis a munkáltató egyoldalúan kialakíthatja. A munkaszerződésben kikötni csak azt szükséges, ha a munkavállaló nem az általános teljes munkaidőben dolgozik, vagy ha a törvény kifejezetten megköveteli az adott beosztási forma alkalmazásához a munkavállaló beleegyezését (pl. osztott munkaidő-beosztásnál, Mt. 100. §). Végül a munkaidőt érintően a munkaviszony létesítésekor adandó írásos tájékoztatónak a napi munkaidőt (teljes vagy részmunkaidő) és a szabadság mértékét, számítási és kiadási módját kell kötelezően tartalmaznia [Mt. 46. § (1) bek.].A munkáltató megteheti, hogy a munkaidőkeretben beosztható óraszámnál hosszabb tartamú munkaidőt rendel el, amit munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és elszámolni [Mt. 107. § b) pont, 143. § (2) bek. b) pont]. A munkaidőkereten felüli órákkal együtt sem rendelhető el azonban átlagosan heti 48 óránál több munkaidő [Mt. 99. § (7) […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. július 14-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2003
[…] Írásos közlésnek minősül az is, ha a munkaidő-beosztást a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik, például a faliújságra való kifüggesztéssel [Mt. 22. § (2) bek.]. A munkaidő-beosztást nem kell a munkaszerződésben rögzíteni, és a munkáltató szempontjából nem is érdemes, hiszen a munkaszerződés csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható (Mt. 58. §). A munkaidő-beosztást ugyanis a munkáltató egyoldalúan kialakíthatja. A munkaszerződésben kikötni csak azt szükséges, ha a munkavállaló nem az általános teljes munkaidőben dolgozik, vagy ha a törvény kifejezetten megköveteli az adott beosztási forma alkalmazásához a munkavállaló beleegyezését (pl. osztott munkaidő-beosztásnál, Mt. 100. §). Végül a munkaidőt érintően a munkaviszony létesítésekor adandó írásos tájékoztatónak a napi munkaidőt (teljes vagy részmunkaidő) és a szabadság mértékét, számítási és kiadási módját kell kötelezően tartalmaznia [Mt. 46. § (1) bek.].A munkáltató megteheti, hogy a munkaidőkeretben beosztható óraszámnál hosszabb tartamú munkaidőt rendel el, amit munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és elszámolni [Mt. 107. § b) pont, 143. § (2) bek. b) pont]. A munkaidőkereten felüli órákkal együtt sem rendelhető el azonban átlagosan heti 48 óránál több munkaidő [Mt. 99. § (7) […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
