Munkaidőkeret alkalmazása


A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. január 7-én (79. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1528

[…] alapján azonban ún. hosszabb teljes munkaidő is alkalmazható, legfeljebb napi 12 óra mértékig, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (új Mt. 92. §). Ilyen esetben a munkaidőkeretben beosztható óraszámot a hosszabb teljes munka­idő alapján kell számítani. Az előző példában ilyenkor a 20 munkanapos hónapban beosztható óraszám 240 óra lesz.A készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló napi munkaideje csak akkor haladhatja meg a 8 órát, ha ebben a felek megegyeztek. Ha a napi munkaidő mértékét illetően a munkaszerződés nem rendelkezik eltérően, a készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállaló teljes napi munkaideje is 8 óra. Részmunkaidőnek csak azt lehet tekinteni, amikor a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg [új Mt. 92. § (5) bek.]. Ez készenléti jellegű munkakörnél csak akkor lehet napi 8 óra vagy annál több, ha a felek a munkaszerződésben egyébként a napi munkaidő mértékét a napi 8 óránál magasabb mértékben határozzák meg.A munkavállalót a napi munkaidőnek megfelelő távolléti díj illeti meg a munkaszüneti napra, de csak óra- vagy teljesítménybérezés esetén, és csak akkor, ha az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [új Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ha ezek a feltételek fennállnak, a munkaszüneti napon nem dolgozó munkavállalót távolléti díj illeti meg. Végül, a szabadság elszámolása kapcsán, a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.