955. kérdés Jubileumi jutalom és az öregségi teljes nyugdíj
Intézményünkben dolgozó egyik közalkalmazott 2011. március 18-án negyven év jogosultsági idővel fog rendelkezni, így öregségi teljes nyugdíjra válik jogosulttá. Mivel jelenleg harminckilenc év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, jelezte a harmincöt éves jubileumi jutalomra való igényét, ezt azonban elutasítottuk. Véleményünk szerint a Kjt. értelmében nem minősül nyugdíjasnak, így nem illeti meg a jubileumi jutalom. Helyesen jártunk el a fenti esetben?
956. kérdés Vasárnapi nyitva tartás és a munkaidő
Társaságunk jogutódlással átveszi egy áruház dolgozóit. Az áruház vasárnap is üzemel. A jogelőd a vasárnapi munkavégzést rendkívüli munkaként számolja el. Tudomásunk szerint, ami rendszeres, annak a munkaidő, illetve munkarend részének kell lennie, és a vasárnapi munkavégzésre járó juttatás jár érte. Kérjük válaszukat arra vonatkozóan, melyik a helyes eljárás!
957. kérdés Idénymunkások – hányan foglalkoztathatók egy nap?
Az Efo-tv. meghatározza a munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek számát. A mi cégünknél mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatunk dolgozókat. Mezőgazdasági idénymunkára nincs meghatározva létszámkeret, ott az azonos felek közötti 120 nap van korlátként meghatározva. Jól értelmezem a jogszabályt?
958. kérdés Külföldi állampolgár által alapított vállalkozás munkaerőigénye
Ha külföldi állampolgár Magyarországon alapít kft.-t, és magyar munkaerőt kíván foglalkoztatni, kell-e szakirányú végzettséggel rendelkező munkavállalót alkalmaznia, és ha igen, kinek kell szakirányú végzettséggel rendelkeznie?
959. kérdés Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban
Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
960. kérdés Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát, illetve melyik megszüntetési mód a legkedvezőbb számára, ha nincs kollektív szerződés a cégnél, vagy nem rendelkeznek abban a nyugdíjba vonuló munkavállalókról? Megszüntetés iránti kérelmét mikor kell közölnie munkáltatójával?
961. kérdés Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása
Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
962. kérdés Közigazgatási szakvizsga – a kieső időre járó díjazás és költségtérítés
Egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgozom. A napokban arról tájékoztattak, hogy a közigazgatási szakvizsga letételére előírt kötelezettségem teljesítésének határideje idén ősszel lejár, ezért válasszak mielőbb szakvizsgaidőpontot. Azt tudom, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően nem sorolnak előre egészen a vizsga megszerzéséig, más különösebb szankció azonban nincs. Milyen javadalmazásra vagyok jogosult az otthoni tanulás, a felkészítő órák, valamint a vizsgák miatt kieső időre, illetve mely költségeket (vizsgadíj, jegyzetek, könyvek stb.) kell állnom?
963. kérdés Kedvezményes negyvenéves nyugdíjba vonulás – felmentés, végkielégítés és jubileumi jutalom?
A nőket érintően 2011. január 1-jétől bevezetett kedvezményes negyvenéves nyugdíjazási lehetőséggel összefüggésben kérdezzük: az érintett köztisztviselőink kérhetik-e a felmentésüket ilyen jogcímen, jogosultak lesznek-e végkielégítésre, valamint járhat-e nekik kedvezményes jubileumi jutalom? Mindezzel kapcsolatban jelenleg nem találunk egyértelmű szabályozást.
964. kérdés Köztisztviselői vezetői megbízás visszavonása GYES alatt
Polgármesteri hivatalunkban jelenleg átszervezés zajlik, és felmerült nálunk az a kérdés, hogy van-e bármilyen jogi akadálya, feltétele annak, hogy az állományunkban lévő, de jelenleg már egy éve GYES-en tartózkodó vezetőnek visszavonjuk a vezetői megbízását? Ez esetben hogyan alakul az illetménye, jogosult lesz-e meghatározott ideig a magasabb bérre? Felmenthetjük-e, ha nem találunk részére megfelelő munkakört?
965. kérdés Fegyelmi tárgyalás – lehet-e kettőnél több?
Egyik közalkalmazottunkkal szemben fegyelmi eljárást indítottunk. Az első fegyelmi tárgyaláson nem sikerült felderíteni a tényállást, és az ügy bonyolultságára tekintettel fennáll a veszélye, hogy a kitűzött második tárgyaláson sem tudjuk lezárni az ügyet. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvény lehetővé teszi-e, hogy egy fegyelmi eljárásban kettőnél több fegyelmi tárgyalást tartsunk?
966. kérdés Szakszervezeteknek biztosított kedvezmények
A korábban a cégünknél működő szakszervezet mellett nemrég egy újabb is alakult, amely jelentős munkavállalói létszámot tömörít. Az elmúlt években több megállapodásunk is született a régi szakszervezettel arra vonatkozóan, hogy a jogosultságaikat milyen módon gyakorolhatják (pl. helyiséghasználat, a munkaidő-kedvezmény igénybevételének bejelentése). Most az új szakszervezettel is meg kell állapodni ezekről? Kötelesek vagyunk-e ugyanazokat a jogosultságokat biztosítani neki is?
967. kérdés Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége
Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
968. kérdés Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete
Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
969. kérdés Szabadság vagy betegszabadság?
Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?
970. kérdés Üzemi tanácsi választások megtartása
A társaságunknál több telephelyi, illetve egy központi üzemi tanács működik. 2008-ban az egyik telephelyen megszűnt a helyi üzemi tanács, és új választásokat tartottunk, de csak ott. Jelenleg, ha a törvény szerinti 3 éves megbízatási időket vesszük figyelembe, akkor a két telephelyen eltérő időpontokban kellene választást tartani. Ez így helyes, vagy mindkét telephelyen egyszerre kell lebonyolítani a választást, hogy ugyanaddig tartson az üzemi tanácsok megbízatása?