Károkozás külföldön


Cégünk egy munkatársát rendszeresen kiküldi külföldi leányvállalataihoz munkavégzés céljából. Az egyik ilyen kiküldetés alatt a munkavállaló a vállalati gépkocsival balesetet okozott, az érintett külföldi személy kártérítési igénnyel lépett fel a cégünkkel szemben. Szeretnénk megtudni, hogy a kiküldetés ideje alatt egy esetleges baleset miatt bekövetkező vagyoni kártérítési felelősség hogyan oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között? A külföldi kiküldetés teljes időtartama a kártérítés szempontjából beleszámít-e a munkaidő fogalmába? Átháríthatjuk-e a kárt a munkavállalóra?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. augusztus 9-én (39. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 768

[…] személlyel szemben, annak az államnak a joga az irányadó, ahol a baleset történt. A munkáltatói vagy a munkavállalói kártérítési kötelezettség fennállását az dönti el, hogy a kárt a munkaviszonnyal összefüggésben okozta-e a munkavállaló. A magyar jog [Ptk. 348. § (1) bekezdés] ilyen esetekre azt rögzíti, hogy ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben okoz harmadik személynek kárt, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Ez az ún. alkalmazottért való kárfelelősség. A gépkocsivezetés során okozott baleset akkor állhat a munkaviszonnyal összefüggésben, ha például teherautó-vezetőről van szó, aki a munkáltatója által ellátott tevékenységben vesz részt, ennek keretében végez munkát. A külföldi kiküldetés során, ha például a munkavállaló céges autóval tartott a külföldi leányvállalathoz, vagy az autót a külföldi munkavégzése során használta, ez az összefüggés szintén megállapítható. Míg ha a munkavállaló a hétvégén autót bérelt, hogy kirándulást tegyen a külföldi országban, az már nem tartozik a munkavégzése körébe. Mindig az adott összes körülményt, a teljes tényállást kell vizsgálni e kérdés eldöntésénél, s ez külföldi jogok esetében is hasonló elvek szerint alakulhat. Ha a munkáltató felelős a külföldi harmadik személlyel szemben, akkor a kárnak a munkavállalóra való továbbhárítását illetően már a kettejük közötti munkaviszonyt rendező magyar Mt. az irányadó. Ilyen esetben a munkáltató felelőssége azért állhatott fenn a harmadik személlyel szemben, mert bizonyítást nyert, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.