34. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2010. április 26.
TARTALOM

A 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a közalkalmazott pedagógusoknak keresetkiegészítés jár. Az egyházi iskolában dolgozó pedagógusok az Mt. hatálya alá tartoznak. A munkáltató saját döntése alapján részesítheti-e keresetkiegészítésben pedagógusait a rendeletnek megfelelően? Ezt az is alátámasztja, hogy a közoktatási törvény szerint a nem közalkalmazott pedagógusoknak is ugyanannyit kell keresniük, mint az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak.

Önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságunknál a kollektív szerződés valamennyi munkavállalóra nézve az Mt. szabályainál magasabb összegben állapítja meg a végkielégítés összegét. Tudomásunk szerint az új törvényi szabályozás megtiltja, hogy kollektív szerződés ekként rendelkezzen.

Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?

Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?

Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?

A polgármesteri hivatalban megállapítottuk a köztisztviselőket megillető cafeteriakeretet és juttatások fajtáját. Hivatalunkban azonban dolgoznak Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók is. Hogyan kell megállapítanunk a munkaviszonyban állók cafeteriáját? Ugyanazok a juttatások járnak részükre, mint a köztisztviselőknek?

Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?

Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.

Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?

Az önkormányzati képviselő-testület pályázatot tett közzé a fenntartásában működő költségvetési intézmény intézményvezetői státuszának (magasabb vezetői beosztás) betöltésére. Ha az intézményvezetői pályázatot a munkáltatóval jelenleg is közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági vezető nyeri el, lehetséges-e esetében próbaidőt megállapítani?

Munkavállalónk az utóbbi hónapban öt alkalommal csaknem egy órát késett. Megtehetjük-e, hogy a megítélésünk szerint egyébként jogszerűen alkalmazható rendkívüli felmondás helyett közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát, vagy kötelesek vagyunk rendkívüli felmondást alkalmazni? Ha gondolkodási időt kér, mennyit vagyunk kötelesek adni neki? Előre aláírhatja-e a munkáltatói jogkör gyakorlója a közös megegyezést, vagy azt egyidejűleg kell mindkét félnek aláírnia?

A nálunk működő üzemi tanács tagjainak száma csökkent, mivel az egyik munkavállaló munkaviszonya megszűnt. A póttagok azonban nem akarják vállalni a tagságot. A kérdésem, hogy megtehetik-e ezt, és ha elfogy az összes póttag, akkor mi történik az üzemi tanáccsal; meg fog szűnni, és újat kell választani?

Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?

Községünk lakosainak száma 3000 fő alatt van. A Ktv. szerint 3000 fő alatti önkormányzat hivatalában a jegyzőn kívül vezetői megbízást más nem kaphat. Kérdésünk, hogy ki lehet nálunk gazdasági vezető? Milyen képesítéssel rendelkezzen?

Külföldi állampolgárt kívánunk alkalmazni egy jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk munkakörében, a munkaügyi központtól már meg is kaptuk a munkavállalási engedélyt két évre. A jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk elképzelhető, hogy egy-másfél éven belül visszatérne. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy a munkavállalási engedély időtartamánál rövidebb idejű határozott idejű munkaszerződést köt?

Álláskeresőként nyilvántartott személyt vettünk fel az idén. Tekintettel arra, hogy álláskeresési járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállaltuk, állami támogatást kaptunk. Az álláskereső azonban a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondott, vissza kell-e fizetnünk a kapott támogatás összegét?

Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló új szabályok szerint cégünk egyik vezető állású munkavállalója négy év múlva, 62. életéve betöltését követő 183. napon válik öregségi nyugdíjra jogosulttá. Vajon a szóban forgó vezető védett korban van-e, vagy pedig továbbra is, indokolási kötelezettség nélkül megszüntethetjük a munkaviszonyát rendes felmondással?

Az egyik köztisztviselőnk korengedményes nyugdíjba akar menni 2010. július 1-jével. Kérdésünk, hogy mikor és hogyan kell megszüntetnünk a jogviszonyát? Továbbá jogosult-e a köztisztviselő a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalomra, ha 2011. január 30-án lenne meg a 40 éves szolgálati ideje?